2024. március 28., csütörtök

Írország féléve az EU-ban

Ha jól teljesít, Szerbia a nyárig csatlakozási időpontot kaphat Brüsszeltől

Ha minden jól megy, Szerbia és Macedónia 2013 első felében hivatalos választ kaphat Brüsszeltől arra, hogy mikor kezdheti meg az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Ideális esetben júniusban indulhat az egyezkedés, feltéve, ha az EU illetékesei tavaszi tanácskozásukon kedvezően ítélik meg a két ország erőfeszítéseit és teljesítményét. Belgrád és Szkopje bízik az előrelépésben, ahogyan Írország is, amely 2013. január elsejével – fél évre – átvette az EU soros elnöki tisztségét, vagyis június végéig a 27 tagú közösség „arca” lesz.

Az EU-nak jelenleg öt tagjelöltje van: Montenegró, Izland, Macedónia, Szerbia és Törökország. A tárgyalások még Szerbiával és Macedóniával nem kezdődtek meg. Erre akkor kerülhet sor, ha a két ország mielőbb elvégzi a Brüsszeltől kapott feladatokat. Teljesíteniük kell különböző (szak)politikai, gazdasági és jogi feltételeket, követelményeket. Ezek mellett Szerbiának rendeznie kell(ene) kapcsolatait Koszovóval. Macedóniának pedig – sokévi huzavona után – végre le kellene zárnia az országnév körüli vitáját Görögországgal.

Bár Írország örülne, ha elnöksége alatt Szerbia és Macedónia uniós integrációja előrébb jutna, a szigetország több más fontos célkitűzést is felvázolt a most kezdődött fél évre. Ezek közül elsősorban a gazdasági és pénzügyi kérdések és témák emelkednek ki, amelyekből bőven akad az évek óta súlyos válsággal küszködő EU-ban és a közös valutát használó euróövezetben.

Írországot szintén komoly (állam)adósságválság sújtja, amelynek leküzdésére 2010 őszén 85 milliárd euró hitelt kért és kapott az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Dublin ugyanakkor reméli, hogy 2013-ban sikerül stabilizálnia a gazdaságát, és – a külföldi hitelért folyamodott uniós országok közül elsőként – sikeresen befejezheti az EU- és az IMF-pénzért cserébe előírt szigorú válságkezelési programot.

Az EU soros elnökeként Írország azt szeretné elérni, hogy a közösség is lassan kilábaljon a válságból. Az ország a „Stabilitás, munkahelyek, növekedés” hangzatos jelszóval vág neki a következő fél évnek, amely az unió kormányának is tartott Európai Bizottság szerint megannyi nehézséget okozhat még a közösség gazdaságában.

Az ír kormány azt állítja, hogy az ország már jó úton halad, le fogja gyűrni a gazdasági és pénzügyi bajokat. Egyelőre még ugyanazokkal a gondokkal viaskodik, mint az EU-tagok többsége: a magas költségvetési hiány letörésével, a fékezett vagy recesszióba süllyedt gazdaság újjáélesztésével, stabilizálásával és a növekedés megindításával, valamint új munkahelyek teremtésével.

Az ír elnökség nagy hangsúlyt kíván helyezni a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére, ami az egyik legégetőbb gond az unióban. Az EU-tagországok csaknem felében az állástalan fiatalok aránya meghaladja a 25 százalékot, Görögországban és Spanyolországban pedig már a 60 százalékhoz közelít.

Az uniós válság leküzdésére és a gazdaság felélénkítésre az írek több változtatást és közös akciót sürgetnek. Kettőt különösen fontosnak tartanak. Az egyik a digitális gazdaság (az elektronikus kereskedelmi forgalom) élénkítése, a másik a kis- és közepes vállalkozások támogatása.

A valós kereskedelem serkentését szintén kiemelten fogja kezelni az ír elnökség. Dublin abban bízik, hogy az EU hamarosan és sikeresen lezárhatja a Kanadával és Szingapúrral folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásokat. Írország arra számít, hogy a kereskedelmi megállapodások az új partnerekkel akár kétszázalékos gazdasági növekedést is eredményezhetnek az unióban. Ezért az EU szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az Egyesült Államokkal és Japánnal is.

Írországnak nem lesz könnyű dolga az EU soros elnökeként, hiszen akaratlanul is egy óriási pénzügyi vita kellős közepén találta magát. A tagországok csúcsvezetői még mindig nem tudtak megállapodni a közösség hétéves költségvetéséről, vagyis arról, hogy mennyi pénzt tegyenek a tagok az unió közös kasszájába.

Az első próbálkozásuk 2012 novemberében kudarcba fulladt. A második felvonásra 2013 első negyedévében kerülhet sor. Írországnak a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetést növelő és csökkentő két ellenséges tábor között kell közvetítenie és kieszközölnie a kompromisszumot.

A mély bizalmatlanság és érdekellentétek mérgezte uniós légkörben akad egy másik fontos tennivaló is: az euróövezet pénzügyeit szigorúbban és egy központból felügyelt, ellenőrzött bankunió részleteinek kidolgozása. Írország, soros elnökként, ebből sem maradhat ki, ahogyan azokból a vitákból sem, hogy a közösség mennyivel támogassa a válság sújtotta tagállamokat és az adósságspirálért felelős, de az utóbbi években bajba került bankokat.