A legutóbbi G20-csúcsnak a meghívóján többen is meglepődtek. Az Indiában megrendezett eseményre a világ vezetőinek küldött állami meghívókban ugyanis a házigazda országra a Bharat szót használták. Emellett az Újdelhiben megtartott csúcson a házigazda ország névtábláján is az India helyett a Bharat elnevezés volt olvasható. Ez egyértelmű utalás volt arra, hogy Narendra Modi indiai miniszterelnök és jobboldali, nacionalista, konzervatív kormánya arra készül, hogy az ország nevét hivatalosan is Indiáról Bharatra változtassa. Tegyük hozzá, hogy a Modi vezette legnagyobb indiai párt, a Bháratíja Dzsanatá Párt (Indiai Néppárt) elnevezése is erre az országnévre utal. De mi a baj India mostani elnevezésével? Miért akarja az indiai kormányzat pont most átnevezni az országot? És milyen üzenet állhat a névcsere mögött?
Mint köztudott, India hivatalosan 1947. augusztus 15-én, kétszáz éves brit uralom után nyerte el függetlenségét, nem kis mértékben a Mahatma Gandhi fémjelezte erőszakmentes polgári engedetlenségi mozgalomnak köszönhetően. Az országról szóló névvita jószerével már ekkor elkezdődött. Indiának ugyanis ebben az időben nem kevesebb mint három elnevezése is közszájon forgott. Egyike volt a ma is közismert India, amelyről úgy vélik, hogy szanszkrit eredetű, és az ország északi részén folyó Indus folyóra utal. A nevet különböző változatokban már a perzsák, az ókori görögök és a rómaiak is használták több mint kétezer évvel ezelőtt. Ezt vették át a XVIII. században a britek is, és használták az ország általános megnevezésére. Éppen ez utóbbi tény miatt ma sokan az országban az India megnevezést a gyarmati múlt örökségének tartják. A szubkontinensre India mellett használták még a Hindusztán elnevezést is, ami perzsa nyelven a hinduk országát jelenti. Ez főleg a Delhi Szultanátus és a Mogul Birodalom idején volt elterjedt és akkor főleg csak a szubkontinens északi, az iszlám által befolyásolt területeit értették alatta. Az elnevezést azonban mind a mai napig használják, úgyhogy már nemcsak az ország északi területeit, hanem India egészét értik alatta. Magától értetődő, hogy ez főleg India muszlim lakossága körében, valamint az iszlám világban terjedt el inkább. A többségi hindu lakosság körében viszont a Bharat elnevezés a széles körben használatos elnevezés. A Bharat szó egy ősi szanszkrit szövegre, a Rig Védára vezethető vissza, amit időszámításunk előtt 1500 körül írtak, és amely a Bharata-klánt említi, mint a ma Észak-Indiának nevezett területet elfoglaló egyik fő törzset. A Mahábhárata című szanszkrit eposzban szereplő legendás király neve is ez volt, akit a hinduk az indiai nép atyjának tekintenek.
A vita arról, hogy az ország elnevezése India vagy Bharat legyen-e, India alkotmányának megalkotásakor érte el csúcspontját. A vita ekkor kompromisszummal zárult és az alkotmányozók úgy döntöttek, hogy mindkét elnevezést hivatalossá teszik, viszont a Hindusztán megnevezést teljesen elhagyták. Az 1950. január 26-án hatályba lépő indiai alkotmány, amely nem mellesleg a független államokat tekintve a világ leghosszabb és legalaposabb alkotmánya, a következőképpen határozta meg az ország elnevezését:
„India, azaz Bharat államok szövetsége”
Így azóta mindkét elnevezés elterjedt az országban. Az India elnevezés az angol nyelvű kommunikációban használatos, míg minden indiai nyelvű szövegekben a Bharat elnevezés szerepel. A nemzeti himnuszban is ez utóbbi forma fordul elő, míg az indiai útlevelekben az India és a Bharat egyaránt fel van tüntetve. Persze a névvita az alkotmány meghozatala után sem zárult le. Az elmúlt évtizedekben számos jogi és parlamenti beadvány született arra vonatkozóan, hogy Bharat legyen az egyetlen törvényes név. Legtöbb esetben a legfőbb érv az India elnevezés ellen az volt, hogy az a gyarmati idők maradványa. Ezek a beadványok rendre elbuktak, így a nemzetközi közvélemény számára ez a névvita mindeddig nem volt széles körben ismert. 2014 óta Narendra Modi személyében viszont olyan miniszterelnöke van Indiának, akinek eltökélt célja megváltoztatni országa nevét, amit a G20-csúcson tett egyértelművé a világ közvéleménye számára. Ez a lépés egyébként beleillik az indiai kormányfő eddigi politikájába, ugyanis amióta Modi áll az ország élén, igyekszik a brit gyarmati múltra utaló közterületnevektől és műemlékektől megszabadítani az országot, ahogy nem egy helyen a mogul uralkodókra vonatkozó neveket is lecserélték. A mogul birodalom időszakára is egyébként a hinduk többsége, mint idegen muszlim uralomra tekint. A névváltoztatás ellenzői, köztük az indiai ellenzéki pártok többsége, viszont az ország sokszínű múltjának és jelenének meghamisításának tartja, hogy az India elnevezést kizárólag a gyarmati uralomhoz kötik, hiszen, mint fentebb láthattuk, azt már évszázadokkal a brit uralom előtt is használták. Továbbá hibának tartják, hogy a kormány a Bharat nevet akarja kizárólagossá tenni. Egy ellenzéki képviselő, Shasi Tharoor szerint „mindkét név értékes, és remélem, a kormány nem lesz olyan bolond, hogy teljesen leszámol az India elnevezéssel, mely az évszázadok alatt nemzetközi branddé is vált”. A névváltoztatás vitája egyébként már szeptember 18-án elkezdődött az indiai parlamentben. Így hamarosan hosszú időre el is dőlhet a névvita.
Ha India rövid időn belül valóban Bharatra cseréli jelenlegi elnevezését, annak igen erős szimbolikus üzenete is lenne. India az idei évben többször is történelmet írt, jelezve azt, hogy, fokozatosan kiheverve a gyarmati lét következményeit, immár világhatalmi szerepre tör. Az utóbbi években ugyanis a hidegháborút idéző nagyhatalmi csörték során a hírekben és a híreket magyarázó elemzésekben jobbára csak a nyugati vezető erejének számító Egyesült Államokról, az Ukrajnában hadat viselő Oroszországról és a Távol-Keleten erejét fitogtató Kínáról esett szó. A szintén atomhatalom Indiáról legtöbbször megfeledkeztek. Áprilisban aztán jött a hír, mely szerint India lakosságszám tekintetében megelőzte Kínát, és így immár India a világ legnépesebb országa. Mielőtt ez megtörtént volna, már akkor is Indiára úgy hivatkoztak, mint a világ legnépesebb demokráciájára. Most viszont abszolút első hely lett az övéké. Igaz az ország számos nehézséggel küzd. Többek között nagyok a társadalmi osztályok közti különbségek, valamint a klímaváltozás is itt érezteti legjobban a hatását, de India az idén azt is megmutatta, hogy nem pusztán a nagy népességszám miatt érdemes odafigyelni rá. Augusztusban India világtörténelmet írt azzal, hogy holdjárót juttatott el égi kísérőnk felszínére, méghozzá elsőként a Hold déli pólusára. Mindezt úgy sikerült elérnie, hogy közben Oroszország saját holdmissziója kudarcot vallott. Az, hogy India képes volt a Holdra eljuttatni leszállóegységét látványos demonstrációja volt annak, hogy hol is tart ma az indiai szakértelem, tudomány és technológia. Két héttel a sikeres holdmisszió után pedig India már el is indította következő űrmisszióját a Nap tanulmányozására. Így az elkövetkező években erről az országról – függetlenül attól, hogy továbbra is Indiának vagy ezentúl Bharatnak nevezzük majd – sokat fogunk még hallani, mint a többpólusú világrend egyik újabb szereplőjéről.
