Három évvel ezelőtt ugyanebben az időben még csak tanultuk egy újfajta betegség nevét a kínai Vuhan városából érkező hírek kapcsán. Azóta átéltük, hogy a koronavírus világjárvánnyá terebélyesedjen, vele együtt soha nem látott járványügyi korlátozásokat vészeltünk át, miközben világszerte több millió áldozatot követelt a betegség. A védőoltásoknak köszönhetően a járvány enyhült, és bár a koronavírus azóta is fertőz a világban, a betegség lefolyása most már jóval enyhébb, mint korábban volt. Ennek köszönhetően a világ nagy részén, köztük tájainkon is, a lakosság a kisebb korlátozásokat leszámítva, többé-kevésbé a járvány előtt megszokott életét élheti. A híradásokban pedig csak néhány rövidhír erejéig hallunk a koronavírusról. A vezető hírek inkább a múlt év februárja óta tomboló orosz–ukrán háborúról és a nyomában fellépő világgazdasági válságról szólnak. Nem árt azonban az óvatosság, ugyanis Kínából újból aggasztó híreket hallani a járvány terjedéséről.
(Illusztráció – Pixabay.com)
Történt ugyanis, hogy a távol-keleti országban december 7-én enyhítettek a korábbi rendkívül szigorú „zéró-covid” politikán. Mint ismeretes, a kínai hatóságok addig drákói korlátozásokkal, akár egész városrészek teljes lezárásával igyekeztek elejét venni a betegség terjedésének. Az ottani propagandagépezet azt sulykolta a lakosságnak, hogy ez az egyetlen felelősségteljes út a járvány megfelelő kezelésére, és az erről való letérés katasztrófához vezetne. A kínai döntéshozók végül mégis kénytelenek voltak letérni erről az útról, annál az egyszerű oknál fogva, mert a „zéró-covid” politika tarthatatlan volt, a szigorú korlátozások sok kárt okoztak a gazdaságnak, és a lakosság tűrőképességét is próbára tették, olyannyira, hogy Kínában 1989 óta nem látott hatalomellenes tüntetésekre került sor. A drákói szigort azonban a túlzottan enyhe szabályok váltották fel. Feloldották az utazási korlátozásokat, az iskolák kinyitottak, a tömegközlekedési eszközökön való utazáshoz, az éttermekbe, edzőtermekbe és középületekbe való belépéshez már nem szükséges negatív PCR-teszt, kivéve az iskolákat, a kórházakat és az idősotthonokat. Történt mindez nem sokkal a január 22-én esedékes kínai holdújév előtt, amikor kínaiak milliói kelnek útra, hogy meglátogassák családtagjaikat. A világ legtöbb országában, így nálunk is, él kisebb-nagyobb számú kínai diaszpóra, akik főleg az év ezen időszakában szokták felkeresni családtagjaikat. A beutazási korlátozások feloldásával ezt most megtehetik. A járványügyi szakemberek ezért arra figyelmeztetnek, hogy a világ legnépesebb országa az eddigi legnagyobb koronavírus-hullámával nézhet szembe.
Az Egyesült Államokban, Indiában, Japánban és az Egyesült Királyságban így újra kötelezően tesztelik a Kínából érkezőket. A megnövekedett esetszámok fényében ez érthető. A kínai kormány mégis barátságtalan diplomáciai lépésként fogta fel az intézkedéseket és felvetette annak lehetőségét, hogy „viszontkorlátozná” azokat az országokat, amelyek utazási korlátozásokat vezetnek be a kínai turistákkal szemben.
Kína példája azt mutatja, hogy a koronavírus még koránt sem tűnt el a világból, és még hosszú ideig meg fogja keseríteni mindennapjainkat. Szerencsére azonban 2020 óta az emberiség tapasztalatokat szerzett a járvány elleni küzdelemben, és immár a vírus elleni védőoltások is a rendelkezésre állnak. Így remélhetőleg olyan korlátozásokat, mint három évvel ezelőtt, nem kell ismét megtapasztalnunk. Utazási korlátozásokra azonban, főleg ha a kínai koronavírus-hullám nem enyhül, mindenképp számítani kell. Mondani sem kell, hogy az utazási korlátozások a világgazdaságnak is károkat okozhatnak. Annak a világgazdaságnak, amely még ki sem heverte a 2020-as nagy világjárványt, és jelenleg az orosz–ukrán háború negatív hatásai alatt áll.
