Továbbra is történelmet ír

Az Egyesült Államok 45. elnökeként, Donald Trump 2021-ben hagyta el a Fehér Házat. Négyéves mandátuma alatt több dologgal is beírta nevét az amerikai történelembe. Többek között ő volt az első amerikai elnök, akivel szemben két impeachment eljárást is indítottak. George H. W. Bush 1993-as távozása után ő volt az első elnök, aki az első ciklus után volt kénytelen elhagyni hivatalát. Sok politikai elemző szerint ő volt minden idők legrosszabb amerikai elnöke, akinek teljesítménye még Richard Nixonét és George W. Bushét is alulmúlta. Trump azonban azt is elmondhatja magáról, hogy Jimmy Carter óta ő az első elnök, akinek hivatali ideje alatt az Egyesült Államok nem indított háborút. Elnöksége alatt történt viszont a Capitolium ostroma, amikor is a Kongresszus épületét Trump tüzes beszéde után éppen saját hívei ostromolták meg. Ilyen támadás az 1812-es brit–amerikai, úgynevezett második függetlenségi háború óta nem fordult elő. A republikánus politikus csütörtök óta azt is elmondhatja magáról, hogy ő az első (volt) amerikai elnök, akit vád alá helyeztek.

Történt ugyanis, hogy a manhattani vádesküdtszék vádat emelt Trump ellen, amiért a 2016-os elnökválasztás előtt hallgatási pénzt fizetett Stormy Daniels pornószínésznőnek. A vád szerint ennek részeként hivatali dokumentumokat is meghamisítottak annak érdekében, hogy eltüntessék a pénz nyomát. Az, hogy a vádak kellően megalapozottak-e, vélhetően a bírósági eljárás alatt kiderül. Annyi azonban már most világosan látszik, hogy függetlenül annak kimenetelétől, ez az eljárás komolyan befolyásolni fogja a jövőre esedékes amerikai elnökválasztásokat.

Egy hosszú bűnügyi eljárás minden elnökjelölt számára rémálom lenne, Trump azonban akár még a maga javára is fordíthatja ezt a számára igen csak kedvezőtlen fordulatot. A volt elnök ugyanis boszorkányüldözésnek és választási beavatkozásnak nevezte a vádesküdtszék döntését. Trump minden valószínűség szerint ezzel a jelszóval mozgósítani tudja híveit, sőt akár még a bizonytalan republikánusokat is maga mellé állíthatja, hangoztatván, lám-lám ő az a konzervatív elnökjelölt, akit üldöznek, mert ő a legesélyesebb. Sőt az eljárásnak már most pontosan mérhető hozadéka van Trump számára, ugyanis az eljárás kezdete óta eddig több, mint négymillió dollár adományt gyűjtött össze kampányához. Ehhez pedig mindösszesen annyit kellett tennie, hogy egy dörgedelmes felhívást küldött szét e-mailben a következő szöveggel: „A radikális baloldal – az ország keményen dolgozó férfiainak és nőinek ellensége – vádat emelt ellenem egy undorító boszorkányüldözésben.” – Majd ehhez hozzátette: „Kérem, járuljon hozzá – bármilyen összeggel – ahhoz, hogy megvédje mozgalmunkat a véget nem érő boszorkányüldözéstől, és hogy elnyerjük a Fehér Házat 2024-ben.”

Emellett Trump párttársai, akik nem feltétlenül számítanak a volt elnök híveinek, vagy éppen ellenlábasai a párton belül, szintén kiálltak mellette.

„Szerintem az amerikaiak túlnyomó többsége számára világos, hogy politikai üldöztetésről van szó. A manhattani főügyész gyakorlatilag egyetlen konkrét amerikai polgár elleni vádemelés ígéretével kampányolt a megválasztásáért” – mondta Mike Pence, Trump volt alelnöke, aki várhatóan maga is megméretteti magát az előválasztásokon.

Nikki Haley, az Egyesült Államok volt nagykövete, aki Pence-hez hasonlóan szintén indulni készül az előválasztásokon, ugyancsak kiállt Trump mellett. Az eljárás ugyanakkor mégiscsak ronthatja Trump esélyeit, ugyanis a republikánus bázis nyilván nem fog egyöntetűen felsorakozni a mögött a személy mögött, akinek a kampány ideje alatt vádlottként a bíróságra kell járnia. Emellett a bírósági eljárás alatt elhangzottak, illetve az ott felvonultatott bizonyítékok erőssége vagy éppen gyengesége is így vagy úgy, de befolyásolni fogja a további esélyeket.

Így tehát, aki kíváncsi a 2024-es elnökválasztások kimenetelére, annak nem csak a közvélemény-kutatási eredményeket, a kampányeseményeket, az amerikai belpolitikai történéseket kell kísérnie, hanem oda kell figyelnie Trump bírósági eljárására is. Bárhogy is alakul Trump további sorsa, mindenképp egy újabb kuriózum fog kibontakozni szemünk előtt. Ha elítélik, azért, ha felmentik, akkor pedig azért. Sőt ha 2024-ben sikerül neki visszatérnie a Fehér Házba, rövid időn belül újból történelmet írhat, ugyanis Grover Clevaland 1893-as beiktatása után ő lehet az az elnök, aki négyéves megszakítás után folytathatja elnöki tevékenységét. Mindezt pedig egy igencsak kacskaringós és buktatókkal teli négy év után mondhatná el magáról.