Akik naponta megküzdenek a magyarságukért

A cikkhez tartozó képgalériát ITT tekinthetik meg.

A magyar Országgyűlés, Böjte Csaba ferences atya kezdeményezésére, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és magyar király születésének napját, november 15-ét 2015-ben a Kárpát-medence szórványmagyarságának napjává nyilvánította. Nem sokkal később a Magyar Nemzeti Tanács a magyar szórvány napját beemelte a vajdasági magyarság ünnepnapjai és jeles napjai sorába. Az idei vajdasági, központi ünnepségnek szombaton Magyarittabé adott otthont.

A program a helybeli Kossuth-szobornál kezdődött, ahol nt. Kovács Csaba református lelkész áldása után a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait. Az ünnepi műsor a magyarittabéi Deák Ferenc Kultúrotthonban folytatódott, ahol a Himnusz eléneklése után egyperces néma csenddel emlékeztek a nemrégiben tragikus hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárra.

Az egybegyűlteket elsőként Kerekes József, a VMSZ alelnöke, a magyarittabéi helyi közösség tanácsának elnöke köszöntötte. Elmondta, hogy a helyiek számára hatalmas megtiszteltetés és nagyon nagy jelentőséggel bír az, hogy otthont adhattak ennek a rendezvénynek.

– Mi tudjuk, hogy mit jelent nap mint nap megküzdeni a megmaradásunkért, az anyanyelvünkért, a kultúránkért, a néphagyományainkért. A mi megmaradásunk legfontosabb jelképe a százhúsz évvel ezelőtt felállított Kossuth-szobor, amelyet büszkén őrzünk és védünk, hogy megmaradjon a következő generációk számára is – közölte Kerekes.

Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke alkalmi beszédében elmondta, hogy a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség is odafigyel mindegyik szórványközösségre, hiszen egyformán fontosak a bánátiak, a szerémségiek, a dél-bácskaiak, a nyugat-bácskaiak, és minden magyar ember, függetlenül attól, hogy tömbben vagy szórványban él.

Hozzátette, hogy a szórványban élőkre pluszterhek és feladatok hárulnak, hiszen a szórványközösségeknek sokkal nehezebb megtartaniuk anyanyelvüket, identitásukat, sokkal összetettebbek azok a napi küzdelmek, amelyeket a magyar nemzetért kell megharcolniuk.

– A mi közös feladatunk az, hogy önöket segítsük ezekben a küzdelmekben. És minden, amit teszünk, akár az oktatás, akár a művelődés, akár a mezőgazdaság, akár a gazdaságfejlesztés területén, azt a célt szolgálja, hogy évek, évtizedek és évszázadok múlva is legyenek magyarok a mi vidékünkön. És én biztos vagyok abban, hogy ez így is lesz, mert az a küzdelem, ami a szórványban élőket jellemzi  megmarad, ahogy az a szívósság, állhatatosság, kitartás is, amely nélkül ma már lehet, hogy a tömbben sem léteznének magyarként, nemhogy a szórványban. És azon kívül, hogy ezeket az intézkedéseket megtesszük és küzdünk minden magyar tagozatért, minden magyar iskolai osztályért, minden magyar családért, minden magyar emberért, minden magyar gyermekért, a szórvány fontosságát azzal is hangsúlyozzuk és kifejezésre juttatjuk, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségnek mind a három alelnöke, illetve a nyolc köztársasági államtitkár közül hét a szórványból kerül ki. Mindez azt bizonyítja, hogy fontosnak tartjuk azt, hogy a szórvány megfelelő képviseletet kapjon – hangsúlyozta a VMSZ elnöke.

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség társ-, illetve háttérszervezőként a szórvány és a sziget magyar közösségek mellé áll úgy, hogy ahol megfogalmazódik az igény a központi rendezvény megszervezésére, azokat a közösségeket a szövetség támogatja – hallottuk Sutus Árontól, a szövetség elnökétől.

– Csodák teremnek a sziget és szórványmagyar közösségekben, csak tanulni tudunk tőlük, és öröm együtt ünnepelni ezekkel a közösségekkel. Mindig el szoktam mondani, hogy a szórvány- és szigetmagyarság nem hátrány a magyarság életében, hanem egy olyan állapot, amelyben az összefogással, együttműködéssel egy teljes körű, élhető közösségi élet valósítható meg. Az a lényeg, hogy akik itt vagyunk, akik itt maradunk, akik hazajönnek ezekre a településekre, azok tényleg együttműködve, együtt lélegezve, és az Úr kegyelmét kérve akarják ennek a településnek és ennek a magyarságnak a boldogulását – mondta Sutus Áron.

A rendezvény keretében Versec, Szilágyi, Udvarnok, Torda, Tiszakálmánfalva, Magyarcsernye, Nezsény, Padé, Szentmihály, Kevevára és Magyarittabé népdalkörei, néptáncegyüttesei, hangszeres és énekes együttesei, szólistái, versmondói és színjátszói mutatkoztak be.