Holnap tartja tavaszi Szakmai Konferenciáját a Magyar Állatorvosok Világszervezete (MÁVSZ) és a Magyar Állatorvosok Szerbiai Egyesülete (MÁSZE) a szabadkai Városháza Dísztermében. Dr. Csorba Csaba, a Magyar Állatorvosok Világszervezete Vajdasági Régiójának elnöke elmondása szerint a résztvevők színvonalas és aktuális előadásokat hallhatnak majd.
– Szerettünk volna minden állatfajt lefedni, ami a témákat illeti. Tehát szó esik majd a kisállatokról, a sertésekről, szarvasmarhákról, illetve a közegészségügy is egy nagyon fontos téma, amit érinteni kell. Az előadók főként Magyarországról érkeznek, de vajdasági előadónk is lesz dr. Kiskároly Ferenc személyében, aki a szarvasmarhákat érintő témában beszél majd a tőgygyulladásra vonatkozóan. Mellette dr. Ipolyi Tamás két előadást is tart a kisállatsebészeti regeneratív terápiákról. Tudni kell, hogy dr. Ipolyi Tamás vezeti azt a csapatot, amely a világon egyedi beavatkozást hajt végre, mégpedig egy állkapcsát elvesztett kutyának okoscsontszövetből újra ki fogják növeszteni az alsó állkapcsát. Ez világszinten is egyedülálló kezdeményezés, így külön öröm számunkra, hogy dr. Ipolyi Tamás elfogadta a felkérésünket, eljön, és hasonló eseteket mutat be nekünk. Dr. Mag Patrik és dr. Jerzsele Ákos az antibiotikum-használat csökkentéséről fognak beszélni, arról hogy, mivel kiváltani az antibiotikum-használatot, ugyanis nagyon nagy probléma maga az antimikrobiális rezisztencia, hiszen átvivődik az emberre és problémákat okozhat. Magyarország ebben a témában jobban áll, mint Szerbia. Csökkentették az antibiotikum használatát, illetve kemény szabályokhoz kötötték alkalmazását. Szintén aktuális téma az afrikai sertéspestis, ami Szerbiát is érinti, ezért nagyon fontos beszélni a külső és a belső járványvédelemről is, amiről dr. Búza Lászlótól hallhatunk majd. Vajdaságban is egyre jobban beivódik a köztudatba a lovassport és a lótartás, ezért egy fiatal előadót hoztunk dr. Muntyán Nóra személyében, aki a kancák szaporodásbiológiai vizsgálatáról és a mesterséges megtermékenyítésükről ejt majd szót – mondta.
A konferencia után tartják meg az I. Vajdasági Magyar Állatorvos Bált.
– Hasonló rendezvényeket tartanak az orvosok, a fogorvosok és a jogászok is, tehát ennek a mintájára alapoztunk. Úgy éreztük, hogy van olyan ereje a vajdasági magyar állatorvos közösségnek, hogy egy ilyen eseményt meg tudunk szervezni, hiszen szükség van rá. Elég stresszes munkát végeznek az állatorvosaink, ezért is fontos, hogy legyen egy olyan a nap, amikor nem a munkával foglalkoznak, hanem ki tudnak kapcsolódni – fogalmazott dr. Csorba Csaba, aki tavaly november óta tölti be a MÁVSZ Vajdasági Régiójának elnöki tisztségét.
– A Világszervezet 1997-ben alakult meg, elsődleges célja az anyaországban, valamint a világ más országaiban élő magyar ajkú állatorvosok közötti kapcsolattartás és tapasztalatcsere. Szívügyének tartja továbbá az állatorvosi képzésben részt vevő magyar hallgatók támogatását is. Legkisebb szerkezeti egységét a régiók alkotják, Magyarország, Erdély, Vajdaság, Felvidék és Kárpátalja. Minden felsorolt területnek van régióelnöke, akit az adott régióhoz tartozó magyar állatorvosok alkotta tagság javasol, és amit a MÁVSZ Közgyűlése hagy jóvá – magyarázta a szervezet regionális elnöke, akinek számos terve van a közeljövőre nézve.
– Napjainkban sajnos nem könnyű állatorvosnak lenni. Az egyik legnehezebb egyetem elvégzése után azzal kell szembesülnünk, hogy a haszonállat-állomány egyre csökken, a társadalmi megbecsülés már koránt sincs azon a szinten, mint korábban, és a fizetések is messze elmaradnak a várt mögött. Ennek ellenére szép számban vannak az állatorvosi hallgatók, de ők sokáig inaktívak, tehát nem nagyon vesznek részt az Egyesület és a Világszervezet munkájában sem. Általában az 5–6. évfolyamon eszmélnek rá, hogy mennyire is jó dolog az, hogy kapcsolatot tudnak kialakítani az itthoni és külföldi kollégákkal is. Remélem ez a közeljövőben megváltozik.
Tisztában vagyok vele, hogy nagyon sok munka vár rám, hiszen kevés a magyar állatorvos Szerbiában, és nagyon szétszórtan foglalunk helyet a vajdasági rónaságon, ebből az következik, hogy nem lesz könnyű összetartani és még nehezebb lesz egy hatékony csapattá kovácsolni a vajdasági magyar állatorvos társadalmat. Én azonban szeretem a kihívásokat. Elsősorban a szakmai továbbképzésükön kellene dolgozni, tehát olyan technológiákat és technikákat alkalmazzanak, amelyek korszerűbbek. Másodsorban pedig arra van szükség, hogy minél több fiatal tudjon idősebb kolléga mellett dolgozni. A fiatal kolléga behoz egy újítást, de viszont megtanul rengeteg olyan dolgot is, amit csak az idősebbek tudnak. Mivel én vagyok az elnökség legfiatalabb tagja, ezért remélem, hogy fiatalos lendületet hozok majd, és az ötleteim közül is sikerül megvalósítanom néhányat – zárta szavait dr. Csorba Csaba, akinek meggyőződése, hogy csak a szakma összefogása tudja biztosítani megmaradásuk zálogát.
Nyitókép: Dr. Csorba Csaba (Fotó: személyes archívum)
