A verbászi Mezőgazdasági Tanácsadási Szakszolgálat adatai szerint a Verbász‒Kúla‒Óbecse‒Szenttamás-határban az ősz folyamán közel 33 ezer hektáron került földbe a mag. Búzából 30 ezer hektárt – ez kb. ugyanannyi, mint egy évvel korábban –, őszi árpát 3100, tritikálét és rozst pedig 500 hektáron vetettek. Az olajrepce egyre népszerűbb, pár éve csupán néhány hektárt, tavalyelőtt 650, a 2023/2024-es idényben viszont már 1500 hektáron vetettek ebből az ipari növényből.
− Ami az őszi kalászosok állapotát illeti, a búza és az árpa az enyhe tél és a korábbi évek azonos időszakához viszonyítva kevesebb csapadékot kapott ugyan, de a parcellák a tavaszias időjárásnak köszönhetően szépek. Sajnos, mindannyian szembesültünk a rágcsálók elszaporodásával, az egerek hatalmas károkat okoztak a határban, a tél folyamán nagyon sok helyen egyszerűen megették a magot, elrágták az alig kihajtott fiatal növény gyökerét. A kár néhol 10, de sok helyen 40-50 százalékos volt, ezért technológiai szakemberekhez fordultunk segítségért. Meghallgatva tanácsukat egy speciális védekezési módszerhez folyamodtunk, ami nagyjából meghozta az eredményt, a rágcsálók száma jelentősen csökkent. A búza tehát jól néz ki és jelenleg a bokrosodási fázisban van – sorolta Vladimir Rankov, a vállalat agronómusa.
(Fotó: Paraczky László)
Szavai szerint ilyenkor az első és a legfontosabb lépés a talaj analízisének elvégzése és az őszi kalászosok fejtrágyázása, ugyanis a növények vizet és ásványi anyagokat nyernek a talajból, ami azt jelenti, hogy ezekre az elemekre van a legnagyobb szükség a magas hozam elérése érdekében. A megfelelő (táp)anyagok elegendő mennyiségének biztosításához a földet műtrágyázni kell, vagyis azon keresztül bevinni az anyagokat. Az ún. N-min módszerrel történő elemzést követően pontosan kimutatható, hogy milyen anyagból mennyi van a talajban, illetve mi az, ami hiányzik. Az agronómus úgy fogalmazott, hogy a mai világban ne szórjunk feleslegesen a műtrágyát és mást sem, mert minden borzasztóan drága.
− Amit jelenleg tehetünk az az, hogy több alkalommal átjárjuk a búzával bevetett területeket, felmérjük, hogy maradtak-e rágcsálók, továbbá hogy a növény levelén észrevehető-e bármilyen elváltozás, mert mindkét esetben további komoly, illetve időben történő beavatkozásra van szükség. Tény, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva az idén 100 mm csapadék hiányzik, ami nemcsak a búza fejlődésénél okoz gondot, hanem a tavaszi vetés előkészítésénél is. Nyakunkon a cukorrépa vetése, és hamarosan kezdődik a többi kultúra vetési ideje is, jelenleg a legfontosabb a téli barázda becsukása, amivel megvigyázzuk a meglévő nedvességet a talajban.
A megjegyzésre, hogy egyre többen döntenek a tavaszi kultúrák vetésidejének előbbre hozása mellett, Vladimir Rankov elmondta, a cukorrépánál máris teljesült a legfontosabb feltétel, vagyis az, hogy 5 centiméter mélységben a talaj hőmérséklete ne legyen 5 fok alatt.
− Az édesgyökér vetése március utolsó harmadában az idén biztosan elkezdődik, ami pedig a többi tavaszi kultúra vetését illeti, esetükben az ún. biológiai minimum 8-10 fok körül van, ezért mi azt tanácsoljuk, hogy mint a kukorica esetében, várják meg az optimális vetési időszakot. Az éghajlatváltozás valóban érezteti hatását, és amennyiben korábban elvetik a tengerit, később, a júniusi és a júliusi időszakban, vagyis a porzás és a magas hőmérsékletek idején a cső nem tud kifelődni, tehát csak minimális hozamokra van kilátás. Lehet ugyan előbb vetni, de a munkát ne kezdjük túl korán – tanácsolta az agronómus.
Nyitókép: Fejtrágyázás előtt ajánlatos elvégezni a talaj elemzését (Fotó: Paraczky László)
