2024. május 20., hétfő

Zenével új életre kel a vers

Költészet és zene a bölcsőtől a koporsóig – Nemrégiben zárta kapuit Kapolcson az idei Kaláka Versudvar – Több mint ezer megzenésített vers, 25 saját lemez, 120 egyéb kiadvány, több ezer fell

Amikor életében először találkozik költészettel az ember, minden bizonnyal énekelve jutnak füléig a csengő szavak. A vershez már a múltban is sokkal szívesebben nyúltak úgy őseink, hogy megénekelték. Mind a mai napig könnyebben jut el lelkünkbe egy-egy vers, ha közel van a zene világához, ha ritmusa van, ha énekelhető.

A Kaláka együttes egyike azoknak a zenekaroknak (negyvenhárom éves múltjával pedig a maga nemében egyedülálló), amelyek a vers népszerűsítését tűzték lobogójukra. Bizonyára kevesen vannak vidékünkön is, akik még nem találkoztak velük valahol, akár élőben, akár hanghordozón. A Kaláka ugyanis az az együttes, amely szinte egyetlen napot sem tölt tétlenül. Ha tagjai nem a kiadványaikon dolgoznak éppen, akkor az országot járják, fesztiválokon vesznek részt, de ők is szerveznek saját fesztivált, sőt a Művészetek Völgyében Kaláka Versudvart. Az idén Kishgyesen a Dombos Fest vendégei voltak.

– Valóban nagyon zsúfolt programunk van, még ennyi évtized munka után is – meséli Gryllus Dániel, az együttes vezetője. – Hála Istennek van igény arra, amit csinálunk. Kishegyesről egy kis pihenőre mentünk, de ez nem tartott sokáig, mert készültünk a kapolcsi Kaláka Versudvarra. (Erre július 27-e és augusztus 5-e között került sor a Művészetek Völgyében – a szerző megjegyzése.)í

Milyennek találta a kishegyesi közönséget, amely főleg fiatalokból állt? Nehéz megtalálni velük a közös hangot?

– Fantasztikus közönség volt. Lehet, hogy meglepően hangzik, de a fiatalok nagyon szeretik a dalainkat. A vers így sokkal közelebb áll hozzájuk, mint amikor az iskolában olvasókönyvből tanulják. A népi hangszerek színes hangzásvilága, a ritmus általában nagyon gyorsan kíváncsi fülekre talál. Nagyon sokszor elmondtam már, hogy a versek élvezetét, vagy a befogadását nem kellene csak az olvasásra leszűkíteni. A költészet valahol egyidős az emberiséggel. A mai fiatalok is rengeteg dalszöveget tudnak, amelyek bizonyos szempontból ugyancsak versek.

Említette a Kaláka Versudvart. Milyen rendezvényről van szó?

– Tavaly valósítottuk meg ezt a régi tervet Lackfi János és Márta Pista barátainkkal. Célunk az volt, hogy egy újabb színfolttal gazdagítsuk Kapolcson a Művészetek Völgyét. A főszerep természetesen a költészeté. Valóságos élőhelyévé vált ez a rendezvény a verseknek. Egy-egy programot három-négy ezren is megnéztek. A magyar vers valóságos fesztiválja ez. Számos költő, megannyi zenekar hozza közelebb a műfajt azokhoz, akik ezt igénylik.

A zenekar fennállása óta megszámlálhatatlan kiadvány részese, még több fellépés szervezője, több, mint ezer vers megzenésítője, előadója. Hogyan lehet ezt ennyi év után még ilyen energiával csinálni? Egyáltalán meg lehet jegyezni fejben ennyi verset?

– Csakis a közönség segítségével. Amikor ilyen fantasztikus a közönség, mint itt is, akkor az külön erőt ad nekünk. Ennyi verset természetesen nem tudunk fejből, de egy-egy műsorra külön készülünk, és nagyon sokszor itt is besegít a közönség.

A zenekar hangzásvilágát számos hangszer színesíti. Hányat szólaltat meg ezekből a Kaláka?

– Pontosan még nem számoltuk össze, de szerintem ott van a számuk ötven körül. Igyekszünk régi, népi hangszereket megszólaltatni, mindig a vers világához igazodva. Megszólal a citera, a furulya, a duda, a bőgő, a koboz, a doromb, a pánsíp, de a cselló a klarinét és gitár is.

Legutóbbi lemezén Szabó Lőrinc-verseket zenésített meg a zenekar. Érdekes kiadványról van szó, hiszen verseskötet CD-melléklettel, amely tudomásom szerint már a huszonnegyedik a sorban. Mik a további tervek?

– A Hangzó Helikon sorozatban jelent meg a legtöbb kiadvány a Gryllus Kiadó gondozásában. Nagyon sok költő van, akinek munkáit még szeretnénk feldolgozni, megjelentetni vagy a Kaláka, vagy más zenekar előadásában. Balassit, Babitsot, Tóth Árpádot vagy Áprily Lajost említeném a tervek közt. Az eddig megjelent kiadványok bemutatóival is járjuk az országot. Kányádi Sándor bácsi olyan jó előadó, hogy verseit játszva, ha csak tehetjük, vele lépünk fel. A Kosztolányi-estet Máthé Gáborral közösen adjuk elő, a Szabó Lőrinc-esten pedig Rátóti Zoltán működik közre. A Kaláka külön saját, új lemezt talán majd csak 2014-ben ad ki.