2024. május 13., hétfő

STRANDSZÉPE 2014: Kis Gabriella

Felsőhegy

19 éves

Tanuló

SMS-kód: MA 17



Egy kerek fenék, két szép kebel... egy bomló hajkorona, melybe belemarkolunk és illatát mohón élvezzük...egy test, mely testet kíván, egy érzés, mely vágyat szül...vajon csak ez lenne a Nő? Nem hiszem! Megfoghatatlan szépsg...éteri tisztaság...angyalszárnyon érkező remény...vajon ez lenne a Nő? Nem hiszem! Akkor mi? Csak egy másik Ember...”

(ismeretlen szerző)

 ÉLJ A MÁNAK!

A felsőhegyi Kis Gabriella, rutinos versenyző, már tavaly is jelentkezett a Strandszépére.

Sajnos az elmúlt napokban rendkívül elfoglalt volt, így csak egy rövid bemutatkozásra sikerült „elcsípni”.

Kis Gabriella vagyok, tizenkilenc éves. Felsőhegyen lakom és a zentai egészségügyi középiskolába járok. Nagyon szeretek zenét hallgatni, illetve olvasni. Kedvenc könyveim közé tartozik, többek között, A boldogság szigete, Csillagainkban a hiba, A szürke ötven árnyalata című regények. Sokat vagyok a barátnőmmel, általában a hét minden napján találkozunk. Nagyon jó fej, mellette nem lehet unatkozni :) Sokat járunk a kedvenc szórakozóhelyeinkre, Zentára és Oromhegyesre.

A jövőre vonatkozó tervem mindenképp az, hogy befejezzem a középiskolát. Ez a legfontosabb feladatom, a többi majd jön magától. Ezenkívül feleslegesnek tartom, hogy mindenféle terveket szövögessek, a mottóm „élj a mának". Természetesen az egészségügyben szeretnék maradni, és dolgozni.

A jelentkezésem tulajdonképpen a nővéremnek köszönhető,mivel ő vett rá, hogy nevezzek be. Tavaly is részt vettem már, ezért tudom hogy jó mulatság, sok embert ismerhetek meg. „Szellemileg” vagy inkább mentálisan a barátaim és a családom készítenek fel, sok biztatással és ez nekem éppen elég.

A verseny napjáig nyugodt leszek, de amikor a színpadra kell lépni, még a lábam is beleremeg. Mindenki azt hiszi, hogy nekünk ez játszi könnyedséggel megy, esetleg még élvezzük is, pedig nem így van! Nagyon is sok akarat, önbizalom és bátorság kell ahhoz, hogy kiálljunk a nézők és a zsűri elé.

Amikor ott vagyok a színpadon, akkor azt érzem, hogy innen nincs visszaút és végig kell csinálnom a legjobb tudásom szerint. Próbálok arra koncentrálni, hogy minél többet mosolyogjak, illetve hogy a zsűrit és a közönséget elkápráztassam.

Nincs különösebb praktikám, mint mondtam a családom és a barátaim támogatnak, hogy minél magabiztosabb legyek, és ezt próbáljam is sugározni a külvilágnak.

(Szerző: Takács Rajmund)