2024. május 13., hétfő

STRANDSZÉPE 2014: Hegedűs Krisztina

Oromhegyes

20 éves

Tanuló

SMS-kód: MA 14

„Egy kerek fenék, két szép kebel... egy bomló hajkorona, melybe belemarkolunk és illatát mohón élvezzük... egy test, mely testet kíván, egy érzés, mely vágyat szül... vajon ez lenne a Nő? Nem hiszem! Megfoghatatlan szépség... éteri tisztaság... angyalszárnyon érkező remény... vajon ez lenne a Nő? Nem hiszem! Akkor mi? Csak egy másik ember...”

 

EGY SZOKNYA, EGY NADRÁG

 

Saját tapasztalatból tudom, hogy igencsak elkerekedik az embereknek a szemük, ha azt hallják, hogy politológia vagy andragógia. Nos az oromhegyesi Hegedűs Krisztinának lesz mit magyaráznia, ha valaki értetlenkedne, pláne ha azt is tudjuk, hogy a divatszakma felé kacsintgat.

- Kicsit kacskaringósnak tűnik ez a pálya, de megpróbálom elmagyarázni. A középiskolát Szabadkán végeztem a Vegyészeti-Technológiai Iskolában mint ruhamodellező technikus. Régi álmom, hogy egyszer divattervező leszek. Nagyon szeretem a divatot, nem annyira követni, inkább diktálni, ami általában sikerül is az egyedi stílusomnak köszönhetően... Budapestre szeretnék egyetemre menni, politolóia és andragógia szakra jelentkeztem, ezek látszólag nem kapcsolódnak a terveimhez, de a divattervező suliba nehéz bekerülni, és inkább csak művészeket vesznek fel. Mostani foglalkozásom, hogy műkörmösként dolgozom és tanulok.

- Akkor miért ezekre a szakokra jelentkeztél?

- Érdekelnek ezek a tudományok, a politológia azért, mert látom, hogy sok problémával szembesülnek az emberek, s szertném jobban megérteni, milyen okok állnak a háttérben, tisztában vagyok vele, hogy egy nehéz és száraz szak, de meg szeretném próbálni. A politikával most csak annyit foglalkozom, amit a hírekben követni tudok. Most a véleményemet annyira nem részletezném. Nem szeretnék ezekre kitérni, mert senkit sem szeretnék megbántani a véleményemmel, ami azért van. (nevet) Az andragógia pedig azért, mert rendezvényszervező is lehetek utána, ami szintén egy szép szakma.

- De most itt ne fogd vissza magad, nyugodtan beszéljünk a divatról, a divatdiktátorokról!

- Akkor az általam nagyra becsült Choco Chanellel kezdeném, ugyanis ő emelte be széles körben a nadrágot a női divatba, nagy áttörést érve ezzel el. A mai tervezők szerintem nem ilyen jelentőségűek... nem véletlenül beszélek erről, érdekel a divat története, szívesen kutakodom ebben a témában. Tulajdonképpen a trendekre is igaz, hogy ismétlik magukat, akár csak a törnélem. Nem feltétlenül a közelmúlt divatja érdekel, hanem a régmúlt koroké is. Számomra lenyűgöző volt a gótika kora, a letisztultság, a hosszított formák, a pasztelles, de élénk színek. A barokk és a rokokó a túldíszítettsége miatt annyira nem fogott meg, a jelenlegi trend pedig a reneszánszból merít, ahol tudjuk, hogy az arány és a tetszetős kiegyensúlyozottság volt a középpontban. Ha már itt tartunk, még megemliteném, hogy a női divatban rendkívül fontos Mary Phelps Jacob, ugyanis ő alkotta meg a „modern” divatot, nagy szolgálatot tett ezzel a nők kényelmének.

- Te mikor kezdtél foglalkozni a divattal?

- Már pici koromban sokat néztem a Fashion TV-t, és rengeteget rajzoltam. Majd régi anyagokból ruhákat és cipőket készítettem a babáimnak a nagymamám segítségével. Aztán inkább magamon kísérletezgettem. Szeretem összekeverni a rockosabb, vadabb elemeket az elegáns anyagokkal, az élénk színeket kedvelem, szeretek kitűnni, és ez a nyár arról is kell hogy szóljon, de azt is tudom, hogy nem csak egy élénk színnel tűnhet ki az ember, hanem egy frappáns összeállításal is.

- Mi a véleményed a mi vidékünk öltözködéséről?

- Huhh, nehéz kérdés, de megpróbálok őszinte lenni. Tudom, hogy én sem tartozom a „pálcikák” közé, viszont én tudom, hogy mit veszek fel, hogy ezt palástoljam. Sokan viszont, akik nagyobb testtel vannak megáldva, felvesznek átlászó cicanadrágot vagy tapadós, szűk ruhát, ami minden pici hurkácskát megmutat. Rendben van, hogy egy vékony lányon jóláll, de nem mindenkin. A másik fontos dolog, hogy a leggings nem nadrág, vagyis hosszabb blúzzal kell viselni. Ezzel most nem a kicsit teltettebeket ítélem el, csak fel kellene nyitni a szemüket, hogy ne viseljnek olyan dolgokat, mik egyszereűn nem állnak nekik jól. A legjobb megoldás a mell alatt vágott és onnan A vonalban bővülő, esetleg olyan ruhák, amelyek a legkeskenyebb testrészüket kiemelik, mondjuk a derekat. Egy szó, mint száz: mindenki alakjához megvan a megfelelő öltözet. A férfiaknál most a szűkebbnél szűkebb nadrágok hódítanak, és persze minél lejjebb engedve. A felső ruházat pedig a tapadós pólókban merül ki. Persze itt a korosztályomra gondolok elsősorban. A fiúknál kevésbé veszem észre, hogy túl nagy hibákat ejtenének az öltözködés terén, vagy csak az én szemem inkább a lányok öltözetét figyeli. (nevet)

- Említetted, hogy fontos számodra a szabadság az öltözködésben, na de egy szépségverseny nem erről szól...

- Tudom, épp ellenkezőleg, az eleganciáról. Tulajdonképpen azért jelentkeztem, mert gyakran megdicsérik a mosolyomat. Nagyon jól tudom, hogy nincs klasszikus modellalkatom, és ehhez igyekszem tartani magam. Tisztában vagyok a hátrányaimmal. Ezért is próbálkoztam, mivel tudom, hogy a magasságom miatt sem lehetek modell, de szeretném érezni a rivaldafényt, hogy mindenki rám figyel, akár rosszat, akár jót mondanak rólam. Úgy látom, ez a szépségverseny nem az „éteri” szépségről szól, sokkal inkább, hogy a valódi, hús-vér lányok büszkén felvállalják és megmutassák magukat.

(Szerző: Takács Rajmund)