2024. május 12., vasárnap

STRANDSZÉPE 2014: Homolya Emőke

Zentagunaras

23 éves

Számítástechnikai mérnök

SMS-kód: MA 13



„Egy kerek fenék, két szép kebel... egy bomló hajkorona, melybe belemarkolunk és illatát mohón élvezzük... egy test, mely testet kíván, egy érzés, mely vágyat szül... vajon ez lenne a Nő? Nem hiszem! Megfoghatatlan szépség... éteri tisztaság... angyalszárnyon érkező remény... vajon ez lenne a Nő? Nem hiszem! Akkor mi? Csak egy másik ember...”
 

ESKÜVŐI FŐPRÓBA


Aki eddig azt gondolta, hogy a strandszépe versenyre jelentkező lányok élete csupa móka, kacagás és könnyed felelőtlenség, az remélem, már megváltoztatta a véleményét. Ha nem, akkor álljon itt a zentagunarasi Homolya Emőke példája, aki nemrég sikeresen diplomázott a szabadkai Műszaki Főiskolán. Nyáron bizony nagy dologra készül, ugyanis összeköti az életét a vőlegényével.

- Szabadkán, a Műszaki Szakfőiskolán végeztem, számítástechnika szakon. Azért választottam ezt a sulit, mert a gimi után is szerettem volna Szabadkán maradni. Nem bántam meg, nagyon jó kis évfolyam volt a miénk, az oktatással is meg voltam elégedve. Bár ez többségében fiúiskola, itt heten voltunk lányok. Tudom, hogy kicsit furcsán hangzik, de úgy érzem, így könnyebb volt, jobban megértettük egymást, néhányan osztálytársak is voltunk gimiben.

- És a diákévek után?

- Munkát sajnos még nem találtam. Most itthon vagyok, segítek a szüleimnek. Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, szóval az ilyen munka sem áll messze tőlem, szeretem csinálni, igaz, ebben nevelkedtem fel. Szeretem az állatokat nagyon, amíg tanuló voltam, kissé talán fel is lélegeztem, mikor lehetőségem volt ezzel foglalkozni. Ha nagyon őszinte akarok lenni, talán jobban is szeretem ezt, mint hogy nyolc órát üljek a számítógép előtt. Ha az élet úgy hozza, itthon a faluban is eltudnám képzelni a jövőmet, ha lehetőség lenne rá, szívesen foglalkoznék ezzel is. Persze az is közrejátszik, hogy elég nagy társaságunk van itt, hozzánk hasonló párok, már házasok is, minden hétvégén összeülünk, sütögetünk. Egy kis kikapcsolódás. Úgymond bulizni nem járunk sűrűn, de néha megbeszéljük, és elmegyünk táncolni egyet.

- Gondolom, az is szempont, hogy a szíved választottja is helybéli. Beszéhetünk az esküvőről egy kicsit?

- Persze! Augusztus végén lesz a nagy nap, hagyományos, sátras lakodalmunk lesz. 250 személyes lesz, a rokonok és barátok. Mindenki, aki fontos nekünk, ott lesz. Együtt fogjuk tartani a vőlegényemmel. A ruhám is ki van már választva. Nagyjából minden megvan már, most már csak várni kell, hogy ideérjen. Sok izgalommal jár, az biztos. De ezek persze csak a külsőségek. Fontosabb, hogy belül mi játszódik le az emberben. Szerintem mindenki érzi, hogy mikor áll készen a házasságra – esetleg sokan becsapják magukat. Én felkészültnek érzem magamat, mindig is a családot részesítettem előnyben a karrierrel szemben, de tudom, hogy a házasság nagy kihívás mindenki életében, ami nem várt akadályok sorozatát tartogatja, van, aki jól veszi a bukkanókat, van, aki kevésbé. Talán ez a legfontosabb, hogyan veszik a problémákat, fennakadnak-e rajtuk, vagy meg tudják beszélni a dolgokat, és együtt átlendülni a nehézségeken. Hát igen, talán a gyerekvállalás a legfőbb sarokpont, ha nem tudjuk megteremteni a megfelelő körülményeket a gyerekneveléshez, vagy nem egyeznek az elvek. Sajnos a gyerek körül jelentkezhez a legtöbb kihívás, amivel a csemetét is tönkre lehet tenni. Hogy meg tudjuk-e teremteni a feltételeket? Csak ha keményen dolgozunk és sokat, akkor talán. De ezt nem mondhatom biztosra...

- Értem, a komolyabb dolgokra ott lesz az egész élet, most még nyugodtan beszéljünk csak a jó dolgokról, például az esküvőről és a vőlegényről!

- Erről mindig szívesen beszélek, hogy várom, életem egyik legszebb pillanata lesz, amikor kimondom az igent annak a férfinak, akit a legjobban szeretek. Akkor beszéljünk Róla is egy kicsit! Egy házibuliban ismerkedtünk meg, kb. négy éve, ezután kezdtünk el együtt járni, majd két éve a görögországi nyaralásunk alkalmával megkérte a kezem, és most már ott tartunk, hogy nemsokára összekötjük az életünket. Leginkább a személyisége fogott meg, jól tud alkalmazkodni a dolgokhoz, nagyon türelmes és kitartó ember. Ő a baráti társaságunk mókamestere, és nagyon jóláll neki.

(Szerző: Takács Rajmund)