A tavasz dereka felé haladva lassan minden fontos világszintű autós versenysorozat megkezdi szezonját: ezen a hétvégén Marrákesben a túraautó-világkupa (WTCR) is csatlakozott a sorhoz. A bajnokság a 2017 végére elnéptelenedett és megszűnt világbajnokság, a WTCC jogutódja, megváltozott technikai szabályrendszerrel és alaposan kibővült létszámmal.
Nem véletlenül nevezik „szupermezőnynek” az idei szezon 26 pilótáját, akik összesen 43 bajnoki címet szereztek már versenyzői karrierjük kezdete óta. 2019-re tényleg összegyűlt itt a túraautózás színe-java: itt vannak korábbi világbajnokok, mint Yvan Muller, a visszatérő Andy Priaulx, az 57 évesen rangidős, de a tavalyi szezont így is megnyerő Gabriele Tarquini vagy épp a svéd Thed Björk, aki 2017-ben szoros csatában győzte le a bajnoki címért Michelisz Norbertet. Érdekes lesz figyelni a visszatérő Tiago Monteirót is, aki reményei szerint teljesen felépült a másfél évvel ezelőtti, szemtengelyferdüléssel is járó tesztbalesetéből. A mezőny két magyarjának egyike a 19 éves Tassi Attila, és persze nem hiányozhat a már a rutinosabbak közé tartozó Michelisz sem, aki idén is Tarquini csapattársaként vezeti majd a Hyundai i30-at. A dél-koreai márka autóit tavalyhoz hasonlóan idén is a legjobbak közé sorolják, ám a bajnokság különös szabályrendszere miatt ez nem feltétlenül előny, hiszen súlyballaszttal, a hasmagasság és a motorerő szabályozásával rendszeresen próbálják kiegyenlíteni az erőviszonyokat.
Könnyű belegabalyodni a WTCR történéseibe, hiszen a 10 versenyhétvége mindegyikén három futamot rendeznek. A marokkói nyitóversenyen a Hondát vezető argentin Esteban Guerrieri nyert, míg Michelisznek a 11., Tassinak pedig a 19. hely jelezte, hogy idén minden korábbinál nehezebb kihívás várhat rájuk.
A bajnokság következő fordulóját április 27–28-án a Hungaroringen rendezik, ahol már ott lesz a sorozat kistestvére, a TCR Európa-kupa mezőnye is, benne Szerbia első számú autóversenyzőjével. Dušan Borković 2013-ban lépett ki a nemzetközi túraautós terepre, s azóta több kontinens- és világszintű bajnokságban megfordult. Eddigi legnagyobb sikereként 2015-ben megnyerte jelenlegi sorozatának jogelődjét, és tavaly is harcban volt a bajnoki címért az Európa-kupában, mígnem botrányos végkifejlet után csak 3. lett. A szezon hajrájában, Monzában egy pályán történt incidens miatt összeszólalkozott Borković és fő riválisa, Mikel Azcona csapata, a két tábor között kisebb dulakodás kezdődött, és amikor terhes feleségét is lökdösni kezdték, a 207 cm magas szerb azzal zárta le a vitát, hogy ököllel arcon vágta Azcona csapatának egy tagját. Pechére valaki telefonnal még rögzítette is a történteket, s Borkovićot utólag a hétvége mindkét futamáról kizárták. Ha a konfliktusokat kerüli, a Hyundaijal idén is az élmezőnyben lehet.
Női formaautós bajnokság indul
Van egy olyan különlegességük a technikai sportoknak, amit az autó- és motorversenyzésen kívül csak a díjugratás mondhat el magáról: nincs két, nemek szerint különválasztott bajnokság, hanem a férfiak és a nők egyenrangúként kezelve, ugyanabban a mezőnyben küzdenek meg egymás ellen. A szokás alighanem abból alakult ki, hogy az említett sportok egyikében sem kizárólag a sportolón múlik az eredmény, nagy szerepet játszik ebben a használt „eszköz” is, így az emberi test biológiai sajátosságai kisebb súllyal esnek a latba, csökkentve a férfiak és a nők közötti különbséget.
Ebből persze még nem következik, hogy a technikai sportokban azonos arányban képviseltessék magukat a két nem tagjai, sőt bármely autós és motoros élkategóriában kuriózumnak számít, ha felküzdi magát egy nő. A Formula–1-ben különösen súlyos a helyzet, történetében mindössze két hölgy jutott el a nagydíjrajtig, legutóbb az olasz Lella Lombardi még 1977-ben. Az elmúlt években akadtak ugyan páran, akik közel kerültek, a svájci Simona de Silvestro és a skót Susie Wolff (aki a Mercedes-vezér Toto Wolff felesége) is eljutottak F1-es tesztlehetőségig, de senki nem vállalta a kockázatot, hogy egy nőnek versenyzői lehetőséget adjon. Napjainkban a kolumbiai Tatiana Calderón van a legközelebb a tűzhöz, aki az Alfa Romeo programjának tagja, és már az is nagy dolog, hogy idén a Formula–2-ben versenyez.
A hagyományok miatt aligha fogják valaha is különválasztani a férfiakat és a nőket, de a hölgyversenyzők alacsony létszáma és gyakran hátrányos megkülönböztetésük miatt időről időre felmerül a kérdés, hogy lenne-e értelme egy-egy olyan bajnokságnak, amelyben kizárólag ők állhatnának rajthoz. Maguk a női pilóták zömében ellenzik a szeparációt, ám egy, a korábbi F1-es David Coulthard által vezetett csoport előállt egy olyan köztes megoldással, amely sokuk tetszését mégis elnyerte: idén májusban a Nemzetközi Automobil-szövetség támogatásával útjára indul a W Series, az első női formaautós bajnokság. Coulthardék hangsúlyozzák, ezzel nem egy női Formula–1-et hoztak létre, csak egy ugródeszkát, ahol Formula–3-as szintű autókkal pénzjutalomért versenyeznek a résztvevők, a szezon végén összesen kiosztandó 1,5 millió dollárt pedig a legjobb hölgyek karrierjük további előrelendítésére fordíthatják, megindulva akár a férfiak által uralt F2 és F1 felé.
A 18 versenyzői ülésre mintegy 70-en jelentkeztek a világ minden tájáról, közülük intenzív, kétfordulós tesztprogram végén választották ki a legjobbakat. Kis híján bejutott a mezőnybe egy magyar pilóta is, a korábban túraautózásban ténykedő 18 éves Keszthelyi Vivien – őt végül a négy tartalékpilóta közé válogatták be, azaz ha bármilyen okból helyettesítésre lesz szükség, akár ő is versenyezhet.
A W Series első szezonja hat fordulóból áll majd, a szezonnyitót május első hétvégéjén tartják Hockenheimben.
