Ha a fenti tételt elfogadjuk, abból az is eredhet, hogy azok közül, akik maradtak, egy sem érdemes az első helyre, hogy kevésbé érdekes a harc még a legrangosabb tornákon is, és eljutunk egészen azokig az állításokig, melyek szerint a teniszezőnők aránytalanul többet keresnek, mint amit játékuk révén megérdemelnének.
Nézzük azonban az egészet egy másik szemszögből. A tornák díjalapját nem a teniszezőnők állapítják meg, hanem a rendezők és a szponzorok, kivétel a Grand Slam, amely esetében éveken át folyt a szócsata, hogy a férfiak és nők díjait ki kell egyenlíteni, s ez végül fokozatosan érvényesült is. A teniszezőnők tehát annyiért játszanak, amennyit felkínálnak nekik, s mindenkinek joga van a saját véleményre, hogy az sok-e vagy kevés. A szponzorok viszont elégedettek lehetnek, hisz jövőre még több pénz lesz a női teniszben, hisz az év tornáinak összdíjalapja 39 százalékkal növekedik. Egészen pontosan azonban továbbra sem tudni, mekkora a növekedés, mert valószínűleg még nagyobb lesz, ugyanis a Roland Garros, a Wimbledon és az US Open még nem tették közzé a jutalomlistát.
Idevág az is, hogy Henin visszavonulása után az élmezőny sokkal kiegyensúlyozottabb lett, senki sem tekinthető egyeduralkodónak, a tornákon többen pályáznak hasonló eséllyel a végső győzelemre, és megnövekedett a ranglista első helyére pályázók száma is. Amíg Henin például 2007-ben tíz, 2003-ban nyolc, 2006-ban pedig hat tornát nyert, idén senki sem szerzett négy serlegnél többet. Ennyit is csak három nyert, hisz Jelena Janković Rómában, Pekingben, Stuttgartban és Moszkvában, Dinara Szafina Berlinben, Los Angelesben, Montrealban és Tokióban, Serena Williams pedig Bangalorében, Miamiban, Charlestonban és az US Openen bizonyult a legjobbnak. Az is egészen szokatlan, hogy öt teniszezőnő jutott a ranglista első helyére. Henint ugyanis Marija Sarapova követte, őt Ana Ivanović váltotta, azután egy hétre Jelena Janković volt az első, majd Serena Williams foglalta el az élpozíciót, hogy a végén ismét Janković vegye át a trónt. Összesen 18 ország teniszezőnői nyertek 2008-ban tornát, és még vagy tíznek volt döntőse. Az élen Oroszország áll 18 tornagyőzelemmel, az USA következik kilenccel, Szerbia héttel és Olaszország néggyel. Az élmezőny kiegyensúlyozottsága azt is eredményezte, hogy néhány kivétellel a jobb teniszezőnők több tornán játszottak, amiért csak hat új tornagyőztest (Katarina Bondarenko, Sorana Cirstea, Alize Cornet, Sara Errani, Carolina Wozniacki és Alexandra Wozniak) avattak az előző év 13-jához képest. A kiegyensúlyozottságot érzékelteti, hogy négy teniszezőnő keresett 3 millió felett, az első Serena Williams és a negyedik Ana Ivanović között pedig a különbség mindössze 732000 dollár.
Érdemes megemlíteni, hogy az idei Grand Slameket Marija Sarapova (Australian Open), Ana Ivanović (Roland Garros), Venus Williams (Wimbledon) és Serena Williams (US Open) nyerték, a Mestertorna bajnoka Venus lett, a világelső mégis Jelena Janković, aki 22 tornáján húsz alkalommal legalább a negyeddöntőig jutott, vagyis egész éven át magas szinten teljesített, és a tavalyihoz képest, amikor harmadik volt a ranglistán, 1235 ponttal többet gyűjtött. Jelena a már említett négy tornagyőzelmén kívül kétszer volt döntős, de Mamiban és az US Openen Serena Williamstől kapott ki, Ana Ivanović pedig nyert Indian Wellsben, a Roland Garroson és Linzben, csupán az Australian Open döntőjében maradt alul Sarapovával szemben. Vagyis, a két szerb teniszezőnő egyformán pompás idényt zárt. A január 5-én Brisbane-ben és Aucklandban kezdődő új idény az ideihez hasonló izgalmakat rejteget, és nem lesz meglepetés, ha nemcsak Ana, hanem Jelena is nyer a négy nagy torna legalább egyikén. Az egyetlen igazi talány, hogy immár veterán éveikben mire lesznek képesek a Williams nővérek.
