A rovatban részleteket találhatnak azokból a beszélgetésekből, amelyeket az eltelt 30 évben jegyeztem fel. Minden történet valódi, csak a neveket változtattam meg, a klienseim iránti diszkréció miatt. Bizonyára mindenki talál valami hasznosat a maga számára.
– Az elmúlt héten minden este felriadtam 2-3 óra között. Ki volt száradva a torkom, hidegséget éreztem, mintha valaki megsimogatta volna a homlokomat. Éreztem, hogy még a szőröm is feláll. Bevallom, megijedtem. A kisfiam már pár hete lent alszik a nagymamával, én pedig az emeleten. Tudja, nemrég vesztettem el a feleségemet, s azóta sok problémám van. Igaz, akkor kezdődtek a bajok, amikor ideköltöztünk. Pár éve vettük meg ezt a házat egy kedves fiatalembertől, akinek szintén meghalt a felesége, s ő nem akart itt maradni a házban egyedül.
– Mondja, csináltak-e önök komolyabb háztisztítást, energiatisztítást, mielőtt beköltöztek volna a házba?
– Az micsoda? Kitakarítás? Hát persze, hogy kitakarítottunk!
– Nem úgy értem, hanem energetikai szinten megtisztították-e a teret? Esetleg papot hívtak, aki megszenteli a házat?
– Á, a mi vallásunkban nincs ilyesmi. Se tömjén, se szenteltvíz. Nem csináltunk ilyen hókuszpókuszokat.
– Pedig erre nagy szükség lett volna! Hallott-e már olyasmiről, hogy az ingatlanba költözés után az új lakót ugyanaz a sors környékezi meg, mint az előző tulajt? Hogy ez ne történjék meg, ezért kell megtisztítani otthonunkat, akár pap végzi el a szertartást, akár mi magunk.
– Szerintem ez hülyeség, legalábbis eddig úgy véltem. Már éppen eléggé kiakasztott az anyósom, aki velünk lakik, mert amióta elvesztette a lányát, nem akarja ezt elfogadni, s örökké arról beszél, hogy ő még itt van, szokott vele beszélgetni, érzi a jelenlétét, és nagyon boldog az anyósom, hogy akár így érezheti őt. Mi több, a kisfiam is bedőlt ennek a dumának, ő meg azt állítja, hogy látja a mamáját, ott áll a szobában, mosolyog, a zöld ruhát viseli, amit nagyon szeretett. Mondtam is neki, hogy ne beszéljen ilyen butaságokat, viszünk a temetőbe virágot, mert a mama ott van, nem a szobában. De ő állítja, hogy látja. Nem hittem neki.
– Könyörgöm, higgyünk a gyermeknek, nem hazudik a szellemekről, egy adott ideig a gyermekek még látják őket. A felnőttek nagyon ritkán látják, inkább csak érzéklik, mintha figyelnék őket, illatokat éreznek, melyek az elhunythoz fűződnek, hidegséget éreznek...
– Te jó ég, most ahogy mondja az illatokat, éreztem az éjszakai felriadásnál a feleségem parfümjét, amit tőlem kapott! Ismerem ezt az illatot! Nem tán már én is megbolondultam?
– Nem bolondult meg, hanem a felesége lelke ezek szerint ottragadt. A szellemek éjszaka a legaktívabbak, főleg 2-3 óra tájban.
– És most mi lesz, mert kezdek már félni. Mi is meghalunk?
– Egyelőre nem halnak meg emiatt, ám ha marad a lélek, az legyengíti önöket, mert önöktől vonja el az energiát, mivel energia kell neki, és nincs fizikai teste, ezért kell, hogy elvegye másoktól. Elhunyt szerettünk rossz szándéka nélkül is energiát vesz el a kicsitől, a nagymamától és öntől is. Egy szertartást kell elvégezni, hogy ő átmenjen a szellemvilágba, mert ezt nem tette meg 42 nap alatt, amikor elhunyt. El kell őt engedni, és megmagyarázni az anyósának, hogy ezzel árt mindannyiuknak, hogy itt marasztalta a szellemet.
– Én eddig nem hittem nekik, se a picinek, se az anyósomnak, de az utóbbi hét megrémített. Itt van az anyósom, beszéljen vele!
– Halló, én vagyok a mama. Hallottam a beszélgetést, de tudnia kell önnek, hogy én önként vállalom a megszállottságot, adok energiámból a lányomnak, nekem az nagyon jót tesz, hogy itt van velem, érzem, beszélek vele. Nem tudnám elviselni, hogy semmi formában ne legyen velem. És a gyerek se fél, örül, amikor megpillantja, csak úgy szalad az ajtó felé. Azután eltűnik a mama, de később ismét megjelenik.
– Nézze, ez nem lesz jó a gyerek számára, akkor sem, ha nem fél tőle. Energiát vesz el önöktől, megbetegszenek.
– Én nem bánom, ha meg is betegszem, önként vállalom ezt a megszállottságot, nem adom a lányom!
– De ezzel lányának is rosszat tesz, megvan neki a dolga a lelki világban, így ön fogva tartja a lelkét. És a gyermeknek komoly problémája lesz emiatt. Választania kell, hogy akarja-e a megszállottságot, vagy együtt akar maradni az unokájával, mert a gyermek nem maradhat ilyen környezetben.
– Hiába minden beszéd, én ragaszkodom ehhez az állapothoz!
– Kérem a telefonhoz a vejét... Nézze uram, a szertartás nem biztos, hogy sikerül ilyen körülmények között, hogy az anyós nem engedi a lelket. Meg lehet próbálni, de ha ekkora a ragaszkodás, szerintem majd csak az anyós halála után mennek együtt lelkeik a fénybe. Azonban, se önnek, se a gyereknek nem szabad, hogy ilyen környezetben legyenek. Sürgősen költözzenek el, s minél ritkábban találkozzanak az anyósával. Küldök majd védelmet és energizáló talizmánt önnek és a fiának. Tegye még egyszer választás elé az anyósát, de ha nem sikerül a lelkére beszélni, mielőbb költözzenek el!
