Az utóbbi évtizedben igencsak népszerűvé vált a tudatos bőrápolás. Az angol skincare kifejezés ma már fogalommá vált, és magában foglalja nemcsak az esztétikai okokból használt bőrápolási termékeket, illetve beavatkozásokat, hanem azokat a hatóanyagokat tartalmazó krémeket, szérumokat, kozmetikai intervenciók során alkalmazott koktélokat is, melyek a bőr egészségének fenntartásáért felelősek.
Gondoljunk csak bele: a bőr az emberi szervezet egyik legnagyobb szerve, mely közvetlen kapcsolatban áll a körülöttünk lévő világgal. Elsődleges feladata a szervezet védelme a különböző kémiai, biológiai és fizikai hatásoktól. Mit ér egy páncélzat, ha hibák, egyenetlenségek jelennek megbenne?
A 21. századi kozmetológia és bőrápolási hozzáállás tehát sokkal inkább túlmutat az esztétikán, és szinte párhuzamosan, „holisztikus módon” veszi figyelembe a bőr egészségét. Elsősorban e szervünk működésének egyensúlyára, azaz homeosztázisának fenntartására kell fókuszálnunk, hiszen az ily módon rendbe tett, egészséges bőr fog tudni esztétikai módon „tündökölni”, legyen szó akár problémás, azaz pattanásos bőrről, száraz, ekcémás vagy épp az érett bőrrel járó ráncok kérdéséről. De vajon mik is azok az alaplépések, melyeket megtehetünk annak érdekében, hogy fentartsuk ezt az egyensúlyi állapotot, valamilyen szinten párhuzamba vonva a szájhigiéné fenntartásával, mely esetén már fejünkbe vésődött a fogkefe, fogkrém, fogselyem és szájvíz naponta többszöri használata?
Bár a közösségi médiát használó emberek körében talán egyre inkább köztudottak a modern bőrápolási rutin alaplépései, nem árt ezeket a pontokat minél többször elismételni, tudásunkat felfrissíteni.
Első lépésként mindenképp a bőr megtisztításával kell foglalkoznunk. Ebben az esetben nemcsak arról van szó, hogy a napközben bőrünkre tapadt portól és szennyezőanyagoktól, a bőr által termelt faggyútól meg kell szabadítani a bőrfelületet, hanem az így előkészített bőr képes lesz sokkal könnyebben befogadni a kozmetikai termékekben megjelenő aktív hatóanyagokat is. Ne felejtsük viszont el, hogy a bőr agresszív tisztítása, akár fizikai/mechanikai módon történő dörzsölése akár nagyobb kárt is okozhat, mint hasznot.
Próbáljuk elkerülni a kemény, főleg házi készítésű szappanokat, melyek lúgos kémhatása súlyos veszélyekkel járhat, kiszáríthatják, allergizálhatják és gyulladásba hozhatják a bőrt. Olyan, főleg folyékony arctisztító krémeket, géleket keressünk a gyógyszertár polcain, melyeken a gyártó feltüntette, hogy kémhatásuk enyhén savas, és nem tartalmaznak habzó anyagokat. Bár évtizedek alatt az ember megszokhatta, csak az a termék tisztít igazán, ami masszív habot képez, nemcsak a bőrön, de a fejtetőnkön vagy a fogkrémek által a szájüregünkben is, a tisztítási mechanizmus nincs szoros kapcsolatban a habképzéssel. Az erősen habzó anyagok amellett, hogy eltávolítják a bőrön megült faggyút, sminket és koszt, eltávolítják a bőr legfelső rétegében termelődő barrier réteget is, mely zsírsavakból, aminosavakból és más természetes, a bőr által kiválasztott anyagokból áll, megvédve bőrünket a kiszáradástól és a kórokozók támadásától.
Az arc megtisztítása után jön csak az igazi fejtörő. A drogériák polcain ma már több száz fajta termék található meg különböző hatóanyagok kíséretében. Mégis melyiket válasszuk, és azokat mely kombinációban és milyen sorrendben vigyük fel a bőrfelszínre? Van pár egyszerű trükk, mellyel megkönnyíthetjük a mindennapokat. Minden rutin szerves részét képezik a magashatóanyag-tartalmú szérumok. A szérumok olyan, általában folyékony termékek, melyekben a bőrtípusunknak és bőrproblémánknak megfelelő hatóanyagok találhatók.
A zsírosabb és problémás bőrű embereknek érdemes szalicilsavban és retinolban gazdag termékeket választaniuk második lépésként, míg a száraz bőrűeknek keramidokat és zsírsavakban gazdag termékeket ajánlok, nem beszélve az érzékeny bőrű emberekről, akiknek panthenolt, niacinamidot és azelainsavat tartalmazó szérumok ajánlottak. Felmerülhet viszont a kérdés, ezek a hatóanyagok használhatóak-e egy arcápolási rutin során? A kozmetológia mint a gyógyszerészet egyik ágazata nagy figyelmet fordít a különböző interakciók kiküszöbölésére. Bár a hatóanyagkombinációk tárháza szinte kimeríthetetlen, íme pár alaptézis, melyre érdemes odafigyelni.
Kerüljük azon anyagok együttes használatát, melyeknek feladata a bőr megújulási folyamatainak felgyorsítása. A retinoidok és hámlasztósavak, bármennyire is népszerűek szinte az összes bőrtípus esetében, óvatosságra inteném együttes használatukat. Ezek az anyagok bár eltávolítják a felesleges elhalt hámsejteket, hogyha túlságosan elvékonyítjuk a bőr felső rétegét, annak hasonló következményei lehetnek, mint a már említett rosszul választott/használt bőrtisztító szerekének. Hasonló a helyzet a savas kémhatású termékek kombinálásakor is. Igaz, a bőr savas kémhatásának megőrzése a bőrápolási rutin egyik alapfeladata, vannak olyan kozmetikumok, mint a már említett gyümölcssavak vagy épp a tiszta C-vitamint tartalmazó szérumok, melyek stabilitásuk megőrzése érdekében sokkal savasabbak, mint a bőr alapvető pH-értéke.
Ha csak az egyiket vagy csak a másikat használjuk, akkor a bőrünk pár másodpercen belül képes dekompenzálni a hirtelen fellépő egyensúlyfelbomlást, de ha ezekből a savas termékekből egymásra rétegezünk, a bőrünk pufferfunkciója már nem lesz képes a pH-t fenntartani, mindez pedig folyamat kipirosodással, irritációval, égető és viszkető érzéssel járhat. És ha már kipirosodás és égető érzés: szintén alapinterakciónak számít a savas anyagok és a niacinamid együttes használatának kerülése. Főleg a bőröregedés és pattanásos bőr elleni rutinban fordul elő, hogy hámlasztósavakat (szalicilsavat, glikolsavat), illetve C-vitamint kombinálnak ezzel a bizonyos B-vitaminnal. Ha ugyanis ez a bizonyos aktív összetevő savakkal érintkezik, megnövekszik a vele szemben kialakuló érzékenységnek a kockázata.
Azt javaslom, ha egyazon rutinban szeretnénk használni ezeket a szupsztanciákat, válasszuk őket szét időben, és például iktassunk be egy „fogmosásnyi időt” a két termék használata közben. Három-négy perc alatt a bőrünk visszaáll eredeti savasságára, és a niacinamid már nem fog irritációt, kipirosodást előidézni.
Bár a peptidalapú készítmények tudományos értelemben még nincsenek igazán kivizsgálva, egyre több kutatás születik hatásosságukról, ezzel paralel módon egyre több cég formulázza őket bele szérumjaiba. A peptidek, mint ahogy azt nevük is jelzi, apró fehérjefragmentumok, melyek kémiai tulajdonságaik miatt szintén érzékenyek a savas kémhatású termékekre. Úgy tudjuk elképzelni inaktiválásuk mechanizmusát, mint amikor a frissen felmelegített tejbe ecetet, azaz ecetsavat öntünk. Mi történik? A tej összeugrik, kicsapódik és elveszti eredeti tulajdonságait. Hasonló módon az egyénként igen drága, csúcstechnológiával előállított peptidmolekulák, melyeknek bőröregedésgátló és gyulladáscsökkentő effektust tulajdonítanak, elveszítik e hatásukat, ha aszkorbinsavval vagy gyümölcssavakkal használják őket egy időben. Az ő esetükben nem is él az előbb említett „fogmosásnyi idő” szabály, sokkal praktikusabb, ha más napszakba építjük be őket a rutinunkba, így elválasztva az előbb említett aktív hatóanyagoktól.
A bőrápolás utolsó lépésének, a szérumok után, mindig valamilyen emulziónak, azaz krémnek kell lennie, legyen az tejesebb vagy gazdagabb állagú. Az ok egyszerű, vissza kell építenünk az arctisztítással elvékonyított barrierrétegünket, nem beszélve arról, hogy a hidratálókrémek megnövelik a szérumokba beleágyazott hatóanyagok felszívódásának mértékét és sebességét is. Kozmetológusként mindenképp azt ajánlom, hogy ha nem érezzük jártasnak magunkat a bőrápolás világában, akkor olyan krémet válasszunk bőrápolási rutinunk záróakkordjaként, mely nem tartalmaz különleges növényi vagy mesterséges összetevőket, ezzel elkerülve az interakciók és kellemetlen mellékhatások kialakulásának veszélyét.
(A cikk csak tájékoztató jellegű és semmiképp sem helyettesíti a szakmai konzultációt.)
