Dr. Raffay Endre művészettörténész, egyetemi docens Dráma a Zeneakadémián című ifjúsági regényét a szabadkai Szekeres László Alapítvány klubhelyiségében mutatták be csütörtök este. A beszélgetés moderátora Sági Varga Kinga, a kötet szerkesztője volt.
A könyv a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában jelent meg 2023-ban. E kötet egy innovatív művelődéstörténeti meseregény, hiszen (vég)jegyzetapparátussal ellátott akadémiai székfoglaló előadás azon esemény apropóján, hogy a Sárkányrégészeti Akadémia tagjává fogadta az elbeszélőt. Eme egyedi ötlet és vállalkozás biztosítja a formai keretet a zene keresésének szentelt – és a Zeneakadémiát középpontba állító – kalandos történetnek, amelyben boszorkányokból, ókori istenekből, történelmi alakokból, a jelen (híres és nem híres) személyeiből, varázslatokból és irreális elemekből nincs hiány.
A zentai születésű Raffay Endre a Pécsi Tudományegyetem Művészettörténeti Tanszékének vezetője és tanára, de a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is tanít. A világon több helyen volt vendégtanár, kutató. Mindemellett művésztelepeket vezet, műemlékvédő intézeteknél is munkálkodik. A számos szakmai tanulmány és tudományos értekezés írása mellett a szépirodalom területén is aktívan tevékenykedik. A sárkány bögréje című illusztrált meseregénye után most egy újabb izgalmas, varázslatos elemekkel átszőtt ifjúsági regénnyel gazdagítja a könyvesboltok polcait. A Dráma a Zeneakadémián című ifjúsági regény egy kalandos történet, amely kulturális, művészettörténeti regisztereket mozgat meg. A szerző a szöveget a tudományosság igényei szerint képzelte el, meseelemekkel variálva. A könyvbemutatón Raffay Endre elvezette a jelenlévőket az Óperencián túlra, és ismertette a székfoglaló előadás történetét, a mese keletkezésének körülményeit, elárulta miből merítette a történet alapgondolatát, továbbá szó volt a könyvben található színes képanyagról, és a végjegyzetekről is.
– Az az ötlet, hogy a könyvet végjegyzetekkel látom el, menet közben alakult ki bennem, ugyanis számos művészet- és zenetörténeti utalást írtam le, miközben rájöttem, nem biztos, hogy az olvasóközönség ismeri ezeket a fogalmakat, neveket, történeteket, az ikonográfiai utalásokat. Egyetemen tanítok művészeti karon, és azt tapasztalom, hogy az egyetemi ifjúság eléggé tájékozatlannak mutatkozik e téren. Nagyon sok olyan fogalom akad, amelyről nem is hallottak még. Távol áll tőlük. A művészettörténeti, zenetörténeti, kultúrtörténeti, valamint az antik istenekre és mitológiára vonatkozó tudás nagyon kikopott. Éppen ezért nagyjából 270 lábjegyzet kerül végjegyzetként szerkesztve a könyvembe, ami egyébként tanító célzatú is, de humorosan körítve, így érdekesebbé téve az egész történetet – emelte ki dr. Raffay Endre.
Mint mondta, az illusztrációkat Soltis Miklós szabadkai származású képzőművész készítette.
– A szövegben mitológiai, művészettörténeti, zenetörténeti utalások vannak. Mivel meglévő mítoszokat és zenetörténeti vonatkozásokat tárgyalok, úgy gondoltam, jó lenne ha a képanyag is a meglévő és a vonatkozó művészettörténeti emlékanyagra épülne. Azt kértem az illusztrátortól is, hogy a képanyag hasonlóan legyen megfogalmazva, hasonló utalásoktól legyen terhes, mint a szöveganyag. A könyv 21 fejezetből áll, mind a 21 fejezet kapott nyitóképet – hangsúlyozta a Dráma a Zeneakadémián című ifjúsági regény írója.
Nyitókép: forrás: Szekeres László Alapítvány
