Magyar versek a belgrádi villamoson

A költészet világnapján Belgrádban a magyar költészeté lett a főszerep, hiszen 19 tömegközlekedési eszköz, vagyis busz, villamos, troli 12 járatán, nagy magyar költők verseinek szerb nyelvű fordításai foglalták el az utastérben található reklámfelületeket. Három hétig, a magyar költészet napjáig, április 11-éig olvasgathatják azokat a főváros lakói és az oda érkező turisták is.
A Collegium Hungaricum és a Belgrádi Kulturális Központ (Kulturni centar Beograda – KCB) együttműködésének köszönhetően három héten keresztül a belgrádi tömegközlekedési eszközökön magyar verseket lehet olvasni. Mint azt Kaszab Róberttől, a Collegium Hungaricum igazgatójától megtudtuk, a versek válogatásában Marko Čudićot, a belgrádi Hungarológia Tanszék tanárát is bekapcsolták, így többek között Petőfi Sándortól, Ady Endrétől, Juhász Gyulától, Radnóti Miklóstól összesen tíz verssel ismerkedhet a közönség.
– Talán a költészetet sokan ismerik, Petőfi Sándorról is sokat hallottunk már, de lehet, nem érezzük olyan közel magunkhoz. Most szó szerint közel szeretnénk vinni az emberekhez a magyar költészetet – emelte ki Kaszab Róbert tegnap, az első verses villamos útjának indításakor, amikor nem csak a reklámfelületeken találkozhattak az utasok a magyar versekkel és a költők életének rövid leírásával, hanem azokat szórólapon is kézbe vehették. Az igazgató elmondta, ezzel a eseménnyel, amire eddig még nem volt példa Belgrádban, Magyarországot és a magyar költészetet, a magyar kultúrát és a művelődést szeretnék közelebb hozni a belgrádiakhoz, amely során közelebbi kapcsolatot is ki tudnak alakítani az emberekkel.
– Ez egy olyan alkalom, amikor az ember 5–10 percig utazik, nem tud elmélyülni egy hosszú könyvben. De arra esetleg van lehetősége, hogy egy verset, ami 4–5 versszakból áll, még el tudjon olvasni és befogadni. Igazodva a gyors, modern világhoz és felgyorsult életritmushoz, szeretnénk ilyen pillanatokat elragadni az emberek életéből, és figyelmet kaphat a költészet – mondta az igazgató, akitől megtudtuk azt is, hogy az idén intézményük még foglalkozni fog az irodalommal, már csak azért is, mert Radnóti Miklós halálának 80. évfordulójára emlékeznek az idén novemberben.
A magyar költők fordításai kizárólag Danilo Kiš fordításában olvashatók a főváros tömegközlekedési eszközein, ugyanis mint azt Marko Čudićtól megtudtuk, egy jó versfordítónak nem csak arra kell törekednie, hogy az fordítás legyen, hanem arra is, hogy az alkotói munka legyen és Danilo Kiš a fordításaiban elérte, hogy a szerb olvasónak is szemet szúrjanak ezek a versek és a mai olvasókhoz is szóljanak. Kiemelte, Petőfi A farkasok dala című, és Radnóti Razglednicák című verse sokat mondanak a mai olvasóknak.
– Hét magyar költőtől összesen 10 verset választottunk ki. Próbáltam olyan értelemben következetes lenni, hogy egy költői poétikát szorgalmazzak, vagyis ebben az esetben Danilo Kiš fordításai mellett tettem le a voksomat. A versfordítás mindig próbálkozás, soha nem lehet olyan jó, mint az eredeti. Viszont ha valaki megközelítette valamelyest az eredetit ezekben a próbálkozásokban, akkor az éppen Kiš volt, hiszen ő éppen ennek az úgynevezett közép-európai fordítói poétikának volt a híve, miszerint ha formailag ki van jól gondolva a vers, ha rímek vannak benne, ha a metrikája szigorú, akkor bizony a fordításban is meg kell próbálni ugyanezt visszaadni valahogy – magyarázta Marko Čudić. Elmondta ugyanakkor, hogy sajnos ma nem olyan népszerűek a versek. – Azt vettem észre a diákjaimon is, hogy félnek a költészettől. Nem tudom, hogy miért. Aztán rájönnek, hogy valahogy tömörebb a vers, kevesebb helyen többet tud mondani, mint egy ötszáz oldalas unalmas regény – mutatott rá.
Tegnap irodalmi estre is sor került a Belgrádi Kulturális Központ épületében, a magyar költészet történelméről, a magyar fordításáról beszélgettek kortárs magyar költőkkel, akik saját verseikből is felolvastak. Kaszab Róbert elmondta, hogy a költészet világnapjáról kétnapos rendezvénnyel emlékeznek meg, vagyis ma este 7 órától a szerb költészet veszi át a főszerepet a KCB-ben.