Külföldi sajtóírásokból kiderült, hogy az Európai Unió vezető politikusai továbbra is kitartanak korábbi álláspontjuk mellett, hogy Európa egyesítése csakis a Nyugat-Balkán országainak a csatlakozásával lehetséges. Arról, hogy a nyugat-balkáni államok csatlakozási folyamata mikor fejeződhet be, az uniós politikusok nem kívántak nyilatkozni.
A Deutsche Welle értesülései szerint a következő tíz évben három ország csatlakozhat az EU-hoz, a 2025 és 2030 közötti időszakban pedig a Nyugat-Balkán összes állama uniós tagországgá válhat. A korábbi elképzelések szerint a nyugat-balkáni országoknak 2018-ig kellett volna csatlakozniuk, az első világháború befejezte százéves évfordulójának alkalmából, emlékeztetett a Deutsche Welle. A tagfelvételi folyamat azonban évről évre bonyolultabb lett, valamint az EU bővítési kedve is csökkent, derült ki az elemzésből.
Az EU vezető politikusai egyetértenek azzal kapcsolatban, hogy a régió országai az utóbbi tíz évben jelentős fejlődést produkáltak, a legsúlyosabb kérdések, mint mondjuk Macedónia elnevezése, vagy Bosznia-Hercegovina működésképtelensége, továbbra is nyitottak.
Maria Eleni Koppa görög európai parlamenti képviselő kifejtette: ez nem a merész lépések időszaka. Horvátország csatlakozását követően az EU a belső konszolidációra helyezi majd a hangsúlyt és emiatt nem valószínű, hogy ebben az évtizedben folytatódik az unió bővítése, mondta Koppa, aki reméli, hogy jövőre Szerbiával esetleg a tagfelvételi tárgyalások megkezdődhetnek, majd szintén jövőre, decemberben, Albánia elnyerheti a tagjelölti státust.
