Sebesült férfit támogatnak az üzbég határon (Beta/AP)
Mintegy százezer kirgizisztáni menekült zsúfolódott össze a kirgiz–üzbég határon – közölte tegnap egy üzbég kormányzati forrás, aki szerint 80 ezren már átjutottak Üzbegisztán területére.
A dél-kirgizisztáni Os városban, a zavargások fészkében teljes épülettömbök és utcák égtek le az üzbég negyedben, amely korábban tele volt forgalmas üzletekkel és vendéglőkkel. A jelentések kiégett épületekről, elszenesedett holttestekről, szórványos lövöldözésről tudósítanak, és arról, hogy a negyedben nyoma sincs a rendfenntartó erőknek.
Az ideiglenes kormány a hét végén beismerte, hogy egyelőre képtelen megfékezni a főként az üzbégeket sújtó erőszakot, hiába mozgósította a hadsereg tartalékosait, vezette be a rendkívüli állapotot és a kijárási tilalmat. Fosztogatók rabolják ki az üzletek raktárait, illetve vasrudakkal felfegyverkezett kirgiz fiatalok üzbégektől elrabolt gépkocsikkal száguldoznak a városban. Az erőszak átterjedt a környékbeli falvakra és városokra, így Dzsalalábádra is.
Os csak öt kilométerre fekszik az üzbég határtól, ahová a menekültek igyekeznek, de útjuk nem veszélytelen. „A határhoz vezető úton mindenhol holttestek hevernek, és páncélosok lőttek ránk” – mondta el egy asszony, aki már eljutott egy üzbegisztáni menekülttáborba.
A halálos áldozatok számát tegnap délután hivatalosan 124-ben állapították meg, s emellett még mintegy 1500-1700-an sebesültek meg, de nem kormányzati források ennél jóval többről beszélnek. A Nemzetközi Vöröskereszt küldöttsége egyetlen temetőben száz új sírt látott, egy üzbég közösségi vezető pedig azt állította, hogy csak ők maguk kétszáz embert temettek el.
Az ideiglenes kormány június 27-ére népszavazást hirdetett az új alkotmányról, amely alátámaszthatná a hatalmát. A referendumot már biztosan nem lehet megtartani. A kormány emiatt az előző elnök, Kurmanbek Bakijev felelősségét hangoztatja a zavargásokért, ő azonban tagad.
Kirgizisztánban az üzbégek az ötmilliós lakosság 15 százalékát teszik ki, de ezen a déli vidéken többségben vannak. Ők főleg földműveléssel foglalkoznak, míg a kirgizek jellemzően állattenyésztők. A termékeny Fergánai-medence, ahol Os városa is fekszik, a történelem során általában egy-egy uralkodó birtokában volt, de Joszif Sztálin szovjet pártfőtitkár felosztotta Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán között, tartósítva köztük a rivalizálást.
