Dr. Szili Katalin magyar miniszterelnöki főtanácsadó, az Országgyűlés volt elnöke és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács alapító/tiszteletbeli elnöke a 2024. évi Fenntarthatósági Témahét keretében tegnap a szabadkai Ivan Goran Kovačić Általános Iskolában tartott elnöki tanórát az oktatási intézmény felső tagozatos diákjai számára.
A szabadkai székhelyű Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete közreműködésével a vajdasági tanárok és diákok már évek óta részt vesznek a magyarországi Fenntarthatósági Témahét programjaiban, mely során ismeretterjesztő előadásokat és képzéseket is szerveznek. Besnyi Izabella, biológia szakos tanárnő, a program koordinátora elmondta, hogy iskolájuk a témahét Kárpát-medencére való kiterjesztésétől fogva részt vesz e projektben.
– A fenntarthatóság mindig egy szükséges és hálás téma. Lényeges, hogy a tanulók szórakoztató, érdekes módon ismerkedjenek meg a környezetvédelem és a fenntarthatóság kérdéseivel, miközben megtanulnak felelősségteljes és tudatos döntéseket hozni. Célunk, hogy ezt a fajta életmódot folyamatos tájékoztatással becsempésszük a gyerekek hétköznapjaiba. Szerencsére a diákok nagyon érdeklődőek, tele vannak ötletekkel, és fogékonyak erre a témára – emelte ki a biológia szakos tanár.
– „Nem építhetjük mindig a jövőt az ifjúságnak, de építhetjük az ifjúságot a jövőnek.” /Franklin Delano Roosevelt/ – ezzel a mottóval indította előadását dr. Szili Katalin.
Mint hangsúlyozta, minden olyan lehetőséget meg kell ragadnunk, amivel az erőforrás-felhasználásokat csökkenteni tudjuk.
– Egy fogyasztásközpontú világban élünk, ahol rengeteg olyan erőforrást használunk, ami már nem is a miénk, hanem a gyermekeinké és unokáinké. Ez egy felkiáltójel a lakosságnak arra, hogy figyeljünk oda a pazarlásainkra, és takarékosabban, hatékonyabban próbáljunk meg élni. Szeretnék kiemelni egy olyan ellentétpárt, ami a jólét és a jól-lét között van. A jólétben azt akarjuk, hogy minél több minden vegyen körül bennünket, minél többet fogyasszunk, míg a jól-lét esetében arra törekszünk, hogy hogyan tudunk jobbá válni, tehát olyan erkölcsi és morális kérdéseket is a gondolkodásunkba vonunk, ami egy egészen másfajta fogyasztási szokásra hívja fel a figyelmet. Ha megnézzük azokat az adatokat, hogy mekkora a fajok kihalásának a gyorsasága, vagy milyen a minket körülvevő hulladékmennyiség, elszörnyedünk. Ma az óceánjainkat 27 Magyarországnyi méretű, különböző műanyag hulladékszigetek jellemzik. Tennünk kell valamit! Ezt nem fokozhatjuk tovább. 1970 azért volt fordulópont, mert a népesedés-gyarapodás akkor indult el a bolygónkon. Az előrejelzések azt mondják, hogy 2100 körül már körülbelül 11 milliárdra lesz taksálható a bolygónk lakossága, ami az eltartó képességének a határát súrolja – magyarázta dr. Szili Katalin, hozzátéve, a gyerekek figyelmét már a lehető legkisebb korban fel kell hívni arra, hogy hogyan tudnak odafigyelni a környezetükre, és hogy mit jelent egyáltalán a fenntarthatóság.
– A rendszerszerű kihívásokra rendszerszerű válaszokat kell adnunk ahhoz, hogy az unokáinknak, dédunokáinknak is úgy tudjuk továbbadni ezt a bolygót, hogy az élhető legyen számukra. Magyarországon mi 1990 óta foglalkozunk ezzel a témával. Így jött létre a Fenntarthatósági Témahét. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a Kárpát-medencében is kiterjesztettük e témahetet, és örömmel tölt el az is, hogy a magyar pedagógusaink teljesen nyitottak voltak a fenntarthatóságra nevelés fontosságára. A XXI. század harmadik évtizedének a közepén meg kell teremtenünk azt a közös tudást, hogy hogyan tudjuk a következő évtizedekben élhetővé tenni a világunkat – zárta gondolatait a miniszterelnöki főtanácsadó.
Nyitókép: Dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó tartott elnöki tanórát a szabadkai Ivan Goran Kovačić Általános Iskolában / Dér Dianna felvételi
