2024. november 1., péntek

Orbán Viktor: Magyarország lelkiismeretét nem terheli ez a rossz döntés

Magyarország az EU-csúcson nem vett részt az Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatos döntésben, megvétózta viszont az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós támogatást

Két hét után adott interjút ismét a magyar közszolgálati rádióban Orbán Viktor. A miniszterelnök a közszolgálati rádió brüsszeli stúdiójából nyilatkozott a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában péntek reggel, mivel a belga fővárosban tartózkodik azon a kétnapos csúcstalálkozón, melyen az Európai Tanács tegnap úgy döntött, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Orbán Viktor korábbi ígéretével ellentétben végül nem vétózta meg az uniós közös döntést, nem vett részt a döntésen, hanem hagyta a másik 26 tagállamot dönteni, akik „ellenszavazat nélkül” jóváhagyták a lépést – írja az index.hu.

Hosszú és nehéz vita zajlott le, nyolc órán keresztül győzködtem, hogy ezt ne csinálják – mondta Orbán Viktor az interjú elején, amikor arról kérdezték, hogy miért nem vétozott, ahogy előzőleg ígérte. A magyar kormányfő szerint amit az Unió most döntött, az egy rossz formája a segítségnyújtásnak. „Nem lehetett őket meggyőzni.” „Arra kértek, ne akadályozzam őket” – ezért  nem vétózott. Az EU érve az volt, hogy a tárgyalás úgyis hosszú-hosszú folyamat lesz, amelyet a magyar kormány megakadályozhat menet közben is. A rossz döntésben azonban nem akart részt venni, ezért inkább elhagytam a termet − mondta. A kormányfő hozzátette: a magyarok pénzét nem kapja meg Ukrajna” – ezt ugyanis a magyar delegáció már megvétózta., mert Magyarország nem fogadja el a pénzügyi következményekeit  az ukrán csatlakozásról szóló döntésnek. Ha a magyar gazdák érdekeit kell megvédeni, akkor a magyar kormány „a kéziféket be fogja húzni”. Ez egy rossz döntés, el sem kellett volna elindulni ebbe az irányba, Magyarország lelkiismeretét nem terheli ez a rossz döntés és a folyamatot meg lehet állítani menet közben is – tette hozzá Orbán Viktor.

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta, hogy hosszú listája van arról, miért tartja rossz döntésnek Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Ezek közt említette, hogy közös hitelt kell felvenni, amit ellenez, mert a covid idején is rosszul jártunk, illetve azt, hogy Ukrajna „rosszul áll a háborúban”. A kormányfő szerint nem fegyverrel kellene segíteni Kijevet, hanem a háborút kellene megállítani. 

A magyarok pénzét oda akarják adni a háború folytatására. Ez nem fogadható el. Azt mondtam, hogy na, ezt már ne. Itt már azonnali érdeksérelem van – emelte ki. 

Az uniós pénzek érkezéséről Orbán Viktor elmondta, hogy „nekünk ez a pénz járt". De szerinte az a legfontosabb tanulság, hogy a magyar gazdaság az uniós források nélkül is működik. De ha az ember pénzt kap, akkor nem kell elszaladni – tette hozzá, majd megerősítette: azzal, hogy az országgal packáztak, azt mutatja, hogy van hajlam Brüsszelben arra, hogy visszaéljenek a hatalommal. Amikor pedig a pénz tényleg meglesz, bent lesz a széfben, akkor lehet majd dönteni, hogy hova mekkora forrás jusson – jelentette ki, de hozzátette: a befagyasztott források további kétharmadának érkezését „majd  meglátjuk".

– Magyarország az EU-csúcson nem vett részt az Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatos döntésben, megvétózta viszont az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós támogatást – mondta Orbán Viktor miniszterelnök . Jelezte: hosszú folyamat lesz, amíg eljut az ügy a parlamentekig, addig mintegy 75 olyan alkalom van, amikor a magyar kormány ezt a folyamatot megállíthatja.
Arra is kitért: meg kellett viszont vétóznia az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós támogatást, erre majd visszatérnek valószínűleg egy rendkívüli csúcs keretében valamikor februárban.

A Brüsszelben sugárzott beszélgetés végén a minsizterelnök a nemzeti konzultációról is beszélt. Mint mondta: a kormánynak az a dolga, hogy megértse, mit gondolnak az emberek olyan ügyekben, amelyekről ritkán lehet véleményt mondani. 

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: MTI