Koronázási lázban

Háromnapos ünnepségsorozat kezdődik az Egyesült Királyságban abból az alkalomból, hogy szombaton a londoni Westminster-apátságban megkoronázzák III. Károlyt. A brit monarchia évezredes történetében ő az eddigi legidősebb király, akinek korona kerül a fejére. A 74 éves uralkodó már tavaly ősszel trónra került, rögtön édesanyja, II. Erzsébet királynő halála után. Károly felesége, Kamilla is koronát kap, megerősítve ezzel királynői rangját. A ceremónia iránt külföldön is óriási az érdeklődés.

Várhatóan milliók vesznek részt az Egyesült Királyságban azon a háromnapos nagyszabású alkalmi rendezvénysorozaton, amelynek nyitányaként szombaton a londoni Westminster-apátságban – 2200 meghívott, köztük szigetországi és külföldi (vallási) méltóságok, tudósok és politikusok jelenlétében – megkoronázzák III. Károly (Charles III.) királyt és feleségét, Kamillát, aki a monarchikus szokásjog értelmében jogosult a királynői címre, és külön korona illeti meg.

A parlament épületéhez közeli egyházi létesítmény 956 éve az angol-brit uralkodók hagyományos koronázó temploma, ahol a szertatást – a hagyományoknak megfelelően – az anglikán egyház első számú vallási vezetőjének számító canterbury-i érsek végzi el. (A tisztséget jelenleg Justin Welby látja el.) III. Károly a 40. uralkodó, akinek ebben az apátságban kerül a fejére Szent Eduárd színarany koronája, amelynek tömege 2,25 kiló.

Itt koronázták meg (1953. június 2-án) az akkor 27 éves II. Erzsébetet is. A királynő tavaly szeptemberben hunyt el életének 97., uralkodásának 71. évében. Halála után a királyi címet azonnal elsőszülött fia, az addigi trónvárományos (walesi herceg) örökölte, s ezzel III. Károlyként vált uralkodóvá. (Csaknem 70 évet várt, hogy trónra léphessen; ez rekord hosszú időnek számít a brit monarchia történetében.) Az illetékes testület, az úgynevezett Titkos Tanács napokkal később hivatalosan is királlyá nyilvánította. A trónörökös azóta III. Károly és a néhai Diána hercegnő legidősebb fia, a 40 éves Vilmos cambridge-i herceg.    

A legutóbbi felmérések szerint a megkérdezettek 62 százaléka véli, hogy III. Károly „jó király lesz”, s csak 20 százalékuk véli ennek ellenkezőjét. A kutatásból az is kiderült, hogy Vilmos herceg továbbra is a legnépszerűbb a királyi családból: tetszési indexe 73 százalék.

ARANYHINTÓN UTAZNAK

A tervek szerint a szombati ceremónia után a királyi házaspár – a koronázási díszmenet élén aranyhintón – visszatér a Buckingham-palotába. Ezután III. Károly és Kamilla, továbbá a királyi család tagjai megjelennek a palota erkélyén, s a történelmi jelentőségű esemény alkalmából üdvözlik a tiszteletükre megjelent tömeget.

Az új király, akinek a teljes neve Charles Philip Arthur George, avagy

Károly Fülöp Artúr György, a Nemzetközösség fejeként ötvenhat – többségében egykor brit gyarmati terület, ám jó ideje már – független állam és összesen 2,4 milliárd alattvaló uralkodója. Ha Károlyon múlt volna, már évtizedekkel ezelőtt megszervezte volna a koronázási ceremóniát. Erre lehet következtetni legalábbis személyi titkára 1998-as elszólásából. Ebből kiderült, hogy a walesi herceg igencsak jónéven vette volna, ha II. Erzsébet már abban az időben lemondott volna javára a trónról.

Ez nem történt meg, s így III. Károly lett a legidősebb korában trónra lépő brit uralkodó, aki a Cambridge Egyetemen szerzett bölcsészettudományi diplomával foghatott neki új feladatköre ellátásához. Régebben a királyi légierő pilótakiképzésén is részt vett, sőt egy mesekönyvet is írt, amely 1980-ban jelent meg. Egy évvel azelőtt, hogy házasságot kötött Diana Spencerrel, a sokak által csak Diána hercegnőként ismert hölggyel, akivel két gyermekük született, Vilmos és Harry herceg. Közös életüket botrányok tarkították, ezért 1996-ban elváltak. Diána egy évvel később (gyanús körülmények között) meghalt egy párizsi autóbalesetben. Károly 2005-ben újraházasodott; addigi szeretőjét, Kamillát, azaz Camilla Parker Bowles-t vette feleségül.

A NÉP FIZETI

A szombati koronázást övező háromnapos ünnepségsorozat keretében utcabálakat, vigasságokat és számtalan szórakoztató programot szerveznek országszerte. A különleges esemény alkalmából a vendéglátó helyek – hatósági engedéllyel – a szokásos záróránál két órával tovább tarthatnak nyitva. Londonba külföldi turisták tömegeit várják a világraszóló esemény alkalmából. Hétfőn rendkívüli munkaszüneti nap lesz Nagy-Britanniában.

A programok közül kiemelkedik egy nagyszabású koncert, amelyet vasárnap tartanak a legősibb és legnagyobb brit királyi rezidencia, a London nyugati határában található windsori kastély parkjában. A rendezvényen nemzetközi hírű szupersztárok mellett amatőr zenei együttesek és kórusok is fellépnek. A húszezer fős közönséget országos sorshúzáson választották ki; a nyertesek ingyenes jegyet kaptak a megakoncertre.

London már napok óta koronázási lázban ég. A ceremóniát és a hozzá kapcsolódó ünnepségeket, kísérő rendezvényeket másutt is rengetegen várják. A szertartás állami költségeinek azonban már sokkal kevesebben örülnek, hiszen az adófizetők állják majd a számlát. Becslések szerint legkevesebb százmillió fontba (114,5 millió euró) kerül a „mulatság”, de még az is lehet, hogy 250 millióba (286,3 millió euró). A végösszeg függ a rendezvény biztosításának költségeitől is. Hogy ezek mekkorára nőnek, még nem tudni. Ám az már egészen biztos, hogy a koronázási ünnepség résztvevőinek biztonságára több ezer rendőr, elitkatona és mesterlövész ügyel.