A Bundestag feloszlatásával hivatalosan is megkezdődött a felkészülés a február 23-i előrehozott választásokra. Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök pénteken írta alá a német parlament alsóházának feloszlatásról szóló rendeletet. Az államfő ezzel Olaf Scholz kancellár kérésének tett eleget, aki a Bundestag feloszlatását kérte miután december derekán elveszítette a maga által kezdeményezett bizalmi szavazást.
Alapállásban csak 2025 őszén lett volna parlamenti választás, de belpolitikai válság lépett fel, azt követően, hogy a szociáldemokrata (SPD) Scholz menesztette a kormánykoalíciós (FDP) Christian Lindner pénzügyminisztert, aki – akárcsak később párttársai és a baloldali tagság – kilépett a koalícióból, így az kisebbségbe szorult, majd a kancellár alulmaradt a bizalmi szavazáson.
A választási kampány már javában zajlik. Friedrich Merz, a konzervatív ellenzék vezetője, aki a közvélemény-kutatások szerint esélyes Scholz utódjaként, élesen bírálta a jelenlegi kormányt. Szerinte a túlzott szabályozás és a növekedést gátló intézkedések jellemezték az eddigi vezetést. A felmérések alapján a konzervatívok jelentős, több mint 10 százalékpontos előnnyel vezetnek a szociáldemokraták (SPD) előtt. A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) szorosan követi az SPD-t, a koalíciós partner Zöldek a negyedik helyen állnak. Az önálló kormányalakításhoz elégtelen arányú győzelemre a kereszténydemokrata (CDU/CSU) pártszövetség a legesélyesebb. Jelenleg 32 százalékon áll, őket az AfD követi 19 százalékkal, majd a kormányzó SPD 17 százalékkal. A másik kormánypárt, a Zöldek 12 százalékon, a Baloldalból (Linke) kiugrott Sahra Wagenknecht Szövetsége 7 százalékon áll, míg a háromtagú kormánykoalíciót novemberben robbantó, szabad demokrata FDP (5%) és a Baloldal (3%) az ötszázalékos bejutási küszöb környékén billeg.
Nyitókép: Frank-Walter Steinmeier fogadja Olaf Scholzot a berlini Bellevue elnöki palotában a december 16-ai bizalmi szavazást követően (Fotó: AFP)
