Több mint 350 ezren mélyszegénységben

Január elsejétől a minimális órabér 183,9 dinár lesz, vagyis a minimális havi járandóságokat a kormány javaslatára 6,6 százalékkal emelik, így az a következő évtől 32.126 dinárt tesz majd ki. A minimálbérek emeléséről a kormány a szakszervezetek beleegyezése nélkül hozta meg a döntést, ugyanis mint arra Zoran Stojiljković, a Függetlenség Ágazati Szakszervezet (UGS „Nezavisnost”) elnöke, a kormány szociális-gazdasági tanácsának elnöklője a mai sajtótájékoztatón kiemelte, a szociális partnerek között nem született a minimálbérrel kapcsolatban konszenzus.

Több mint 350 ezren mélyszegénységben

Ljubisav Orbović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke kiemelte, három évvel ezelőtt a szociális-gazdasági tanácson belül abban állapodtak meg, hogy a minimálbér növelésével lassan megközelítik a minimális fogyasztói kosár árának értékét. A jelenlegi járványhelyzetre, illetve a gazdaságban bekövetkezett nehézségekre való tekintettel, tisztában voltak azzal, hogy a követelésük nem reális, csökkentették az elvárásaikat és arra számítottak, hogy a minimális havi járandóság összege eléri majd a 34.000 dinárt, de meglepetésszerűen érte őket a kormány javaslata. Kevésnek vélik a 6,6 százalékos növekedést, ami 2000 dináros emelést jelent január elsejétől a jelenlegi minimálbérhez (30.000 dinárhoz) képest.

Zoran Stojiljković kiemelte, a szakszervezetek a korábbi megállapodás szerint arra törekedtek, hogy a minimálbér elérje a minimális fogyasztói kosár árának értékét.

A szakszervezetek képviselői rámutattak, a korábbi adatok szerint mintegy 350 ezer ember él minimálbérből. Stojiljković kihangsúlyozta azonban, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a becslések szerint ettől jelentősen többen, mintegy 370 ezren élnek minimálbérből, vagyis jóval a szegénységi küszöb alatt. Rámutatott, a munkaügyi törvény értelmében minimális munkabért a munkaadó legfeljebb 6 hónapon keresztül fizethet a munkavállalónak, azt is akkor, amikor az üzleti folyamatok során nehézségekkel küzd.

– Ez az összeg a szegénységi határ alatt van, különösen egy háromtagú családban, amelyben csupán az egyik családtag dolgozik. A szegénység rendkívül szerteágazó, és a jelenlegi tempóval a válság mértékével párhuzamosan a legnagyobb árat ezúttal is a lakosság legszegényebb rétege fizeti majd – emelte ki Stojiljković.

Mint azt a hétfői sajtótájékoztatón megtudtuk, a minimálbér emelését a munkaadók képviselői ellenezték elsősorban, az ő becsléseik szerint a munkaadók a jelenlegi válsághelyzetben csupán 4-6 százalékos emelést tudnak elviselni.

Nebojša Atanacković a Munkaadók Uniójának képviseletében rámutatott, a gazdaság nem volt felkészülve a járványhelyzet okozta következményekre és azt sem lehet megjósolni, hogy a válság meddig tart még. Tisztában vannak azzal, hogy a minimálbérek növelését el kell érni, de a gazdaság jelen állásban nem tud 4-6 százaléknál nagyobb emelést elviselni. A 32-33 ezer dináros emelés kompromisszumos megoldás, de miután a minimálbérek növelésével a fizetések átlagban emelkednek, az órabér díjának emelése jelentős, további terhet ró a munkaadókra, így arra számítanak, hogy az állam további könnyítésekre lesz hajlandó az ő irányukban. Reményét fejezte ki, hogy az infláció a jelenlegi keretek között marad, hiszen az merőben befolyásolja majd jövőre a gazdasági aktivitásokat.

Orbović szükségét érezte, hogy rámutasson, a minimális órabér növekedésével nem nőtt jelentősen a korábbi években az átlagfizetés, hiszen, amíg a minimális havi járulék az elmúlt öt évben 44,5 százalékkal emelkedett, az átlagfizetés ugyanezen időszak alatt csupán 22 százalékkal lett magasabb.

Siniša Mali pénzügyminiszter ugyanakkor kiemelte, a minimálbérrel összhangban nő a fizetésnek azon része, amelyre nem számolnak adót, vagyis a jelenlegi 16.300 dinár helyett január elsejétől már a fizetésből 18.300 dinárt nem terhelnek adókkal. Ezzel szavai szerint az állam 8 milliárd dináros terhet vállal magára.

Elmondta ugyanakkor, hogy miután az állami költségvetés stabil, van pénz a kasszában, így el tudja viselni ezt a terhet, továbbá a nyugdíjak kifizetése is biztos, vagyis január elsejétől már a svájci elszámolási rendszer szerint a nyugdíjasok 5,9 százalékos emelésre számíthatnak.

Újságírói kérdésre, miszerint a minimálbérrel és a nyugdíjakkal együtt, a közszférában dolgozók is számíthatnak fizetésemelésre. Mali elmondta, azzal hogy a nyugdíjasoknak tavasszal 4000 dinár egyszeri támogatást fizetett az állam, majd a nyár elején további 100 eurót, stabilizálta a helyzetüket. A közszférában dolgozók esetében az egészségügyi dolgozók fizetése már az idén 10 százalékkal növekedett. Hogy lesz-e lehetőség a további fizetésemelésre, az majd csak szeptember végén, október közepén derül ki, hiszen az adóbefizetések után derül majd ki, hogy az állami büdzsé milyen terhet bír még el. Kiemelte, a kormány célja a munkahelyek megőrzése és a tömeges elbocsájtások megakadályozása.

Zoran Đorđević munkaügyi, foglalkoztatási és szociális védelmi miniszter kiemelte, a minimális munkabér növekedése a jelenlegi gazdasági helyzettel, a várható gazdasági növekedéssel van összhangban. A nehézségek ellenére növelik a bért, hiszen az elsődleges cél, hogy elérjék a 2025-re kitűzött célokat, a 900 eurós átlagfizetést és a 450 eurós átlagnyugdíjat.