A tartás elmulasztása volt a témája a tartományi jogvédő hivatalának szervezésében ma Szabadkán megtartott kerekasztal-beszélgetésnek, amelyhez hasonlót az ombudsman korábban a tartományi székvárosban szervezett. Az igazságügyben és a szociális ellátórendszerben dolgozók részvételével megtartott rendezvényen a felszólalók körbejárták a törvényen alapuló tartás intézményét, emlékeztettek a jogosultak széles körére, valamint megvitatták az említett kötelezettségnek az arra kötelezettek részéről történő elmulasztásának a következményeit, illetve az ennek a problémának a kezelését szolgáló intézkedéseket.
Dr. Zoran Pavlović tartományi jogvédő az átalakulóban lévő hagyományos családmodellről beszélt, majd rámutatott arra, hogy mind többen élnek élettársi, vagy egyéb, a megszokotthoz képest újszerűnek minősülő kapcsolatban. Ennek egyik következménye az, hogy egyre kevesebb a formális válás, de a kötelező eltartás tekintetében egyéb időszerű sajátosságok, új kérdések merülnek fel.
Mindemellett a globalizáció és a mobilitás is érezteti hatását, úgy a családok, mind az eltartás tekintetében, vagyis évről évre több az olyan eltartásra vonatkozó ügy, amely valamilyen tekintetben nemzetközi jelleget hordoz magában, mutatott rá a jogvédő.
A jogvédő elmondta azt is, a törvényes keret megfelelő, ám a gyakorlat az alkalmazás kapcsán felmerülő nehézségeket bizonyítja, de az is említésre méltó tény, hogy azok, akiknek a jogszabályok értelmében jogukban állna az arra köteles személytől tartást követelni, vagy nem ismerik jogaikat, vagy a sürgősség ellenére is elhúzódó bírósági eljárások miatt elállnak azok megvalósításától, nem beszélve azokról, akik jogaikat csupán polgári peres eljárásban próbálják megvalósítani, noha a tartás elmulasztása bűncselekménynek minősül. Zoran Pavlović szerint az államvezetés illetékeseinek érdemes lenne alternatív intézkedések alkalmazásán elgondolkodniuk, ilyen lehetne az úgynevezett tartási alap, amelynek intézményét az évek óta készülőben lévő polgárjogi törvénykönyvvel emelnék be a szerbiai jogrendbe. A tartásra jogosultak, illetve a tartás elmulasztásával megkárosítottak hatékony védelmének érdekében talán nem kellene a polgári törvénykönyv elfogadásáig várni az említett alap vagy egyéb intézmény létrehozásával, szögezte le Zoran Pavlović, majd kiemelte: „A tartás elmulasztása gazdasági jellegű családon belüli erőszak, a sértettek pedig gazdasági áldozatok."
A folytatásban felszólaló Jelena Petrik-Popović, a szabadkai Alapfokú Bíróság bírája arra mutatott rá, hogy a közhiedelemmel ellentétben a törvényes tartás nemcsak a szülőket terheli gyermekeikkel szemben, hanem a családjogi törvény értelmében a rokoni viszonyban élők szélesebb körét is. A bíró elmondása szerint a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a legtöbb bírósági eljárás a gyermekek eltartására vonatkozik, méghozzá a szülők válásának során, noha a kiskorú gyermek a törvényes feltételek teljesülésének esetében nemcsak szüleitől valósíthatja meg az eltartáshoz való jogot. A tartás összegének a meghatározásakor a bírák figyelembe veszik a kötelezett személy lehetőségeit, továbbá a tartásra jogosultnak a szükségleteit, valamint a tartás országos szinten meghatározott minimális összegét, amely évek óta valamivel kevesebb mint 26 ezer dinár. Ez az összeg sem a megváltozott megélhetési feltételeknek, sem a szülők keresetével kapcsolatos realitásnak nem felel meg, tette hozzá Jelena Petrik-Popović, valamint kiemelte, hogy a tartás gyakorlati megvalósításának, vagy a későbbi végrehajtásnak a tekintetében az is nehézségeket okoz, hogy továbbra is sokan dolgoznak feketén, de azoknak a száma is tetemes, akik bérük egy részét „borítékban" kapják kézhez.
A tartás elmulasztása bűncselekménynek minősül – a legenyhébb kiróható büntetés pénzbüntetés, vagy két évig terjedő fegyházelzárás, míg a legszigorúbb három hónap és három év közötti börtönbüntetés –, erősítette meg Milka Belančić, a szabadkai Felső Ügyészség ügyészének helyettese. Mint hozzátette, a szabadkai Felső Ügyészség gyakorlata szerint akkor teljesülnek az említett bűncselekmény meglétének az alapfeltételei, ha a kötelezett három egymás utáni hónapon át elmulasztja fizetni a tartásdíjat.
Jasmina Zimonjić: Még mindig kevesen élnek a családjogi törvény biztosította lehetőségekkel (Fotó: Pesevszki Evelyn)
Milka Belančić elmondása szerint a sértetteket az esetek többségében a szociális munkaközpont irányítja az ügyészségre, ahol a bűnvádi feljelentés formanyomtatványán, azaz mindenféle jogi alapismeret nélkül bűnvádi feljelentést tehetnek. Ezt követően az ügyészség lehetőséget biztosít a gyanúsítottnak arra, hogy önként kifizesse a kötelező összeget, ebben az esetben nem indul ellene büntetőeljárás. Évente átlagban 160 bűnvádi feljelentést tesznek az ügyészségek a tartás elmulasztása miatt, a gyanúsítottak 80 százaléka férfi, míg a sértettek 90 százaléka kiskorú gyermek, számolt be a statisztikai mutatókról Milka Belančić, valamint elmondta, hogy az esetek 30 százalékában nem indul eljárás, mivel a terhelt önszántából eleget tesz kötelezettségének.
Jasmina Zimonjić, a topolyai Szociális Munkaközpont igazgatójának tapasztalatai szerint az esetek többségében elvált szülők követelnek volt házastársuktól tartást a közös gyermek számára és csak kevesen élnek a családjogi törvény biztosította lehetőségekkel. A házastársi, vagy élettársi kapcsolatban élők azért nem kérnek partnerüktől tartást, hogy „ne haragítsák magukra", míg a szülők azért nem igényelnek eltartást gyermeküktől, mert nem akarnak a terhükre lenni. A hátrányos helyzetűek többsége nem ismeri a jogait, sokan azzal a kérdéssel keresik fel a szociális munkaközpontot, hogy „most akkor mi legyen", noha a meglévő rokoni viszonyok alapján jogot formálhatnának a tartásra, emelte ki Jasmina Zimonjić.
