Már hetek óta téma a közgazdászok körében az Ana Brnabić kormányfő és Aleksandar Vučić államfő által ismertetett Szerbia 2025 program kapcsán tett kijelentés, miszerint a jelenlegi 500 eurós átlagfizetés 2025 végére 900 euró lesz. A közgazdászok egy része szerint kivitelezhetetlen, hogy a bérek sokkal nagyobb ütemben növekedjenek, mint a gazdaság. Stojan Stamenković közgazdász szerint azonban ez megvalósítható, amennyiben az állam az eddiginél nagyobb gazdasági fejlődés mellett csökkenti a bruttó és a nettó fizetés közötti különbséget.
Illusztráció: pixabay.com
Stamenković rámutatott, hogy Szerbiában az átlagfizetés decemberben 490-495 euró körül alakult, vagyis megközelítette az 500 eurós átlagot, és januárban fogja csak meghaladni az 500 eurót. Kiemelte ugyanakkor, hogy a gazdasági szakemberek körében a legnagyobb kétségeket az keltette, hogy a Szerbia 2025 program ismertetésekor sem a kormányfő, sem pedig az államfő nem támasztotta alá állításait semmilyen dokumentummal, amely megalapozta volna azt, hogy hat éven belül 900 euróra rúg majd az átlagfizetés. Ő maga is számításokba kezdett, és arra kereste a választ, vajon kivitelezhető-e ez a terv. Megállapította, ahhoz hogy a jelenlegi mintegy 500 eurós átlagfizetés elérje a 900 eurót, 80 százalékos gazdasági növekedésre lesz szükség 6 év leforgása alatt (2020 januárjától, 2025 decemberéig). Ha a 2019. évhez viszonyítva a GDP 4 százalékos növekedést mutat majd évente, akkor 2025 év végéig 26,5 százalékos emelkedésről beszélhetünk, és ha az infláció évi 3 százalékos növekedést mutatna, akkor már 51 százalékos emelkedésről beszélhetnénk. Kiemelte, a legtöbb fejtörést az okozta a közgazdászoknak, hogyan lehet a bruttó hazai termék növekedését kiegyenlíteni a nettó átlagfizetések emelkedésével.
Négy olyan esetet emelt ki, amivel, illetve, ezek kombinációjával ez kivitelezhető, vagyis ami által elérhető a 80 százalékos fizetésemelés. Az egyik ilyen a beruházásoknak a bruttó hazai termékben való részarányának csökkentése. A másik ilyen tényező, amivel a felmerülő különbséget ki lehetne egyenlíteni, a kiviteli áru értékének megnövelése a beszállított áru értékéhez viszonyítva. Mert, mint ahogy magyarázta, ha az import értéke nagyobb, mint az export, a különbség csökkenti a GDP növekedését, míg a kivitel növelésével a bruttó hazai termék is növekszik.
A harmadik lehetőség pedig a nettó fizetés emelése a bruttó fizetésben, ami megköveteli a fizetésre számolt járulékok csökkentését. Jelenleg a nettó fizetés a bruttó fizetés megközelítőleg 70 százalékát teszi ki, vagyis megközelítőleg 30 százalék megy el adókra és járulékokra. Az adó- és járulékterheket legalább 15-16 százalékra kellene csökkenteni, hogy az átlagfizetés gyorsabban növekedhessen.
A negyedik lehetőség pedig a GDP tervezettnél gyorsabb növekedése, vagyis évi 7 százalékos növekedés mellett a 900 eurós átlagfizetés már kivitelezhető lenne.
Ivan Nikolić, a Szerbiai Gazdasági Kamara gazdasági munkatársa elmondta, bár nem bevált gyakorlat Európában, hogy alacsonyabb gazdasági növekedés mellett gyorsabban nőttek a fizetések, Romániának ez mégis sikerült. A keleti szomszédoknál 2013 és 2019 között az átlagban 4 százalékos éves GDP-növekedés mellett 79 százalékos emelkedést sikerült elérniük az átlagfizetéseknél. Nikolić szerint Románia hasonló gondokkal küzd mint Szerbia, náluk is a fiatalok elvándorlása okozta a legnagyobb gondot, de különböző intézkedések bevezetésével az országnak sikerült ezt a negatív trendet megállítani és stabil gazdasági növekedés mellett, emelkedik az életszínvonal is Romániában. Kiemelte, az ő példájuk bizonyítja, hogy Szerbiában is lehet ilyen jellegű életszínvonal-emelkedést elérni.
