Cikkünkhöz fotógaléria kapcsolódik, amely itt érhető el.
– Október 23-a számomra a szabadság szeretetének, a szabadságért való küzdelemnek, az elnyomás és a kommunista diktatúra elleni harcnak az ünnepe – emelte ki Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete az 1956. október 23-ai forradalom és szabadságharc emlékére tartott mai hagyományos fogadáson. Mint rámutatott, a magyaroknak többször is küzdeniük kellett a szabadságukért, tették ezt 1848–49-ben, majd 1956-ban is, amikor hatszoros túlerővel vették fel a küzdelmet.
Dávid Csilla felvétele
Pintér Attila beszédében rámutatott, 1956-ban a nép tudta, hogy az ellenség túlerőben van, és hogy keményen kell harcolniuk, de inkább vállalták ezt az egyenlőtlen harcot, minthogy a lealacsonyítás és a megaláztatás hatalma alatt éljenek. Soha annyi embert nem végeztek ki forradalom során, mint akkor Magyarországon – hangsúlyozta.
A rendelkezésre álló adatok alapján a forradalom és szabadságharc során megközelítőleg 3000-en haltak meg, 20 ezren sérültek meg, és 229 személyt végeztek ki a forradalomban betöltött szerepük miatt, megtorlásként. Több ezer ember volt kénytelen elhagyni Magyarországot, többen Szerbia, az akkori Jugoszlávia területén kerestek menedéket.
Pintér Attila elemezve a jelenlegi politikai helyzetet kiemelte, Magyarország és Szerbia kapcsolata egyre jobb, a Szerbiában élő magyarok és a Magyarországon élő szerb közösség szorosan összeköti a két államot, és erősíti a kapcsolatokat.
– A vajdasági magyarság helyzete ma sokkal jobb, mint pár évvel ezelőtt. Ebben jelentős szerepe volt a két ország kormányának és Pásztor Istvánnak, a tartományi képviselőház elnökének – emelte ki Magyarország belgrádi nagykövete.
Elmondta ugyanakkor, hogy Magyarország is sokat tesz azért, hogy a magyarországi szerb közösség is otthon érezze magát, így több intézményes beruházás is megvalósult, Szegeden is épül egy iskolaközpont, amely nemcsak a Szerbiából érkező diákok, hanem a boszniai fiatalok számára is nyújt oktatási lehetőséget.
Dávid Csilla felvétele
Pintér Attila kitért a két ország külpolitikai kapcsolatára is. Hangsúlyozta, Magyarország érdeke, hogy Szerbia minél hamarabb befejezze az euróintegrációs tárgyalásokat, így elsőként fog felszólalni Szerbia mellett az EU-hoz való csatlakozása ügyében.
Azt, hogy a két ország kapcsolata egyre jobb, bizonyítják a gazdasági mutatók is. A nagykövet közölte, hogy 2012 és 2018 között a két ország közötti árucsere-forgalom 4-5 százalékkal nőtt, így az elérte már a 2,5 milliárd eurót. A magyarországi export 7 százalékkal, a szerb behozatal pedig 5 százalékkal nőtt. A közös gazdasági stratégiának köszönhetően pedig megjelent Magyarországon az első szerbiai beruházás is.
A két ország közötti kapcsolatot erősíti az is, hogy október 11-én megnyílt a Kübekháza–Rábé határátkelőhely, amely a kilencedik határátkelőhely Szerbia és Magyarország között. Ezzel 20 kilométerrel csökkent a két ország határátkelőhelyei közötti átlagtávolság.
Elképzelhető, hogy a két ország álláspontja bizonyos kérdésekben eltér majd, de megpróbálják azokat barátsággal kezelni, zárta sorait a nagykövet.
