Aleksandar Vučić államfő a Szerbia 2030 elnevezésű nemzeti stratégiát mutatja be a Szerbia Palotában.
– Egy ország fejlődésének terve és programja jelenti annak lényegét, alapját, amelyre a sikerét építheti. Ma tíz pontot mutatunk be, de ez nem fogja felölelni az összes fontos ágazatot, amelyeket a kormány képviselői, valamint a Gazdasági Kamara és más intézmények szakemberei ismertetnek majd – mondta az államfő.
Vučić kiemelte, hogy a társadalom és az állam egyik alapvető problémája a több munka és tanulás szükségessége, hangsúlyozva, hogy jobb élet nem lesz lehetséges ezen a területen elért előrelépés nélkül.
Az elnök hangsúlyozta, hogy gyorsan kell stratégiai döntéseket hozni, másképp kell tanulni és dolgozni, miközben bírálta azokat, akik nem ismerik fel az erőfeszítés és a munka jelentőségét – közli a Szerbiai RTV.
A béke és a stabilitás Szerbia jövőjének első és legfontosabb pontja
Aleksandar Vučić kijelentette, hogy az ország legfontosabb célja a következő tíz évben a béke és a stabilitás megőrzése.
– Mindig büszke nép voltunk, amely védte a szabadságát, ezért vesztettünk háborúkat, és ezért veszítettük el lakosságunk egyötödét. A demográfiai kérdés a legfontosabb országunk számára: mindenhol, ahol a legtöbb pénz van, a demográfiai helyzet a leggyengébb, ott születik a legkevesebb gyermek. A probléma nem a gazdaságban van, hanem a gondolkodásmódunkban, amelyet meg kell változtatnunk – mondta Vučić.
A katonai semlegesség megőrzése
Aleksandar Vučić a második pontként Szerbia európai útjáról, katonaságáról és politikájáról beszélt.
Kijelentette, hogy Szerbia a jövőben is megőrzi katonai semlegességét, amelyet a nagy nyomás ellenére sem változtatott meg, és amelyet a következő tíz évben sem kíván módosítani.
Hangsúlyozta, hogy erősíteni kell a szerb katonaságot, és biztosítani kell az együttműködését mindenkivel.
Dróngyár nyílik, digitalizálják a hadsereget és a rendőrséget
Az államfő hangsúlyozta a katonaság és a rendőrség megerősítésének jelentőségét, kiemelve, hogy Serbia a GDP több mint 2,5 százalékát fordítja az ország biztonságára, és csak az elmúlt három hónapban több mint hatmilliárd eurót költött fegyverzetre és felszerelésre.
Bejelentette azt is, hogy egy külföldi partnerrel együttműködve megnyílik az első komoly dróngyár Szerbiában, amely lehetővé teszi a teljes körű gyártást április végétől.
Rámutatott továbbá a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazásának fontosságára a katonaságnál és a rendőrségnél.
„Szerbiát 2035-ben az Európai Unióban látom”
Aleksandar Vučić szerint az ország a fejlődés útján halad, de ez a fejlődés nem elég gyors. Kiemelte, hogy a jövőben Szerbia a térség országai előtt jár majd, különösen a mesterséges intelligencia alkalmazása terén.
Azt is hangsúlyozta, hogy Szerbiát 2035-ben teljesen más oktatási megközelítéssel képzeli el.
– Szerbiát 2035-ben az Európai Unió tagjaként látom. Lesz-e szavazati jogunk, biztosunk? Nem tudom. De ehhez fel kell gyorsítanunk a reformjainkat – hangsúlyozta Vučić.
Koszovóról
Az államfő Koszovó kapcsán kiemelte, hogy Szerbiának meg kell erősítenie az iskolákat, a kórházakat, az egészségházakat és az ott élő embereket.
– Növelni kell az oktatásba és az egészségügyi ellátásba történő beruházásokat, és erősíteni fogjuk a Koszovóban élő honfitársaink pénzügyi támogatását. Dolgozni fogunk egy gyorsforgalmi út kiépítésén is Kosovska Mitrovica felé, ami sokat jelentene Koszovón élő szerbek számára – mondta az elnök.
Cél a magasabb fizetés, nyugdíj és minimálbér
Aleksandar Vučić kiemelte, hogy 2012-ben az átlagfizetés 366 euró volt, 2025 decemberében pedig 1057 euró. Előrejelzéseik szerint 2030-ra 1320 euró, 2035-re 1700 euró lesz az átlagbér, de egyes régiókban alacsonyabb keresetek várhatók.
Az átlagnyugdíj 2012-ben 204 eurós volt, 2025 végén 484 eurót tett ki, 2030-ra pedig átlagosan 750 euróra számítanak. A minimálbér 2012-ben 170 euró volt, 2025-re 551 euróra emelkedett, és 2030-ra 760 euró lesz a várakozások szerint.
Nagy beruházásokat terveznek az egészségügyben
Az elnök az egészségügy fontosságát hangsúlyozva kiemelve, hogy az ország jelenleg mintegy öt milliárd eurót költ erre a területre, ami arányosan az egyik legmagasabb Európában. Ugyanakkor rámutatott, hogy a korábbi fejlesztések, akár az ő mandátuma alatt, akár az előző generációk idején, többségében hibásak voltak, és az egészségügyi rendszer fenntarthatatlan. 2028 és 2035 között további 2,5 milliárd eurót terveznek infrastruktúrába fektetni, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez csupán a falakba történő beruházás, és a rendszer működésén is változtatni kell.
Családtámogatás
Aleksandar Vučić bejelentette, hogy a kormány jelentős összeget, 229 millió eurót fordít a családtámogatási intézkedésekre, amely magában foglalja az anyák támogatását, családi lakóházak építésének támogatását gyermek születésekor, falusi házak vásárlásának támogatását fiatalok részére, valamint az alimentációs alap és a 35 év alatti fiatalokat támogató programok létrehozását.
Oktatás
Az oktatás területén 75 projektbe 220 millió eurót fektetnek be.
Energetika
Az energiaellátás biztonságát illetően Vučić hangsúlyozta, hogy nem lesz hiány kőolajból és gázból, mivel jelentős tartalékok állnak rendelkezésre: 418.000 tonna dízel, 94.860 tonna benzin. 2028 és 2035 között az energetikai beruházásokra 14,4 milliárd eurót terveznek fordítani.
Új utak, vasútvonalak
Aleksandar Vučić elmondta, hogy Szerbia az elmúlt években jelentős eredményeket ért el az úthálózat kiépítésében: eddig 622 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adtak át, és jelenleg további 380 kilométeren zajlanak munkálatok. Hozzátette, hogy az állam 2035-ig további 578 kilométernyi autópályát tervez építeni, ami a már elkészült szakaszokkal együtt példátlan eredményt jelentene Európában az ország méretéhez viszonyítva. Vučić a vasúthálózatról szólva bejelentette, hogy 1.019 kilométernyi vasútvonal építését és modernizációját tervezik.
Víz- és csatornahálózat
Vučić hangsúlyozta, hogy az ország víz- és csatornahálózatában komoly problémák vannak, hiszen a rendszerek többsége évtizedekkel ezelőtt épült, ezért 30.000 kilométer új vízvezetéket kell kiépíteni.
Mezőgazdaság
Az államfő szerint a mezőgazdaság helyzete a legkevésbé kielégítő, fő problémaként a világos stratégia és hosszú távú terv hiányát említette, különösen a nem megfelelően fejlett öntözőrendszereket kiemelve, és kérte a felelős intézményektől a konkrét megoldások és javaslatok kidolgozását a termelés tervezhetősége érdekében.
Nyitókép: Beta
