A célravezető korrupcióellenes küzdelem egyik legfontosabb aspektusa az, hogy a polgárok tudatában legyenek az említett fogalom lényegének – értékelte Dejan Damnjanović, a Korrupcióellenes Ügynökség igazgatója. A korrupcióellenes világnap alkalmából a Szerbiai Rádió és Televízió műsorában kifejtette, az Európai Unió értékelése szerint Szerbia részleges előrelépést valósított meg az említett területen. Jelenleg több jogszabály – ezek egyike a korrupcióellenes törvény – módosításán is dolgoznak a felhatalmazottak, összhangban a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (Group of States against Corruption – GRECO) ajánlásaival, emelte ki Damnjanović. Az intézményvezető az ügynökség sikerei közé sorolta a tavaly decemberben és az idén júniusban megtartott választások ellenőrzésében való részvételt, továbbá az oktatási minisztériummal való megállapodás aláírását, valamint az ügynökség szervezeti egységeinek megnyitását három településen – Újvidéken, Kragujevacon és Nišben. „Ez utóbbi intézkedés különösen örvendetes, hiszen a helyi irodák révén közvetlenné és dinamikusabbá válik a kapcsolat a polgárokkal, bármikor felkereshetnek bennünket panaszaikkal, bejelentéseikkel” – fogalmazott Damnjanović.
Néhány hónappal ezelőtt a GRECO közölte, hogy 24 korrupcióellenes ajánlása közül Szerbia csak egyet teljesített maradéktalanul, 10-et részlegesen hajtott végre, míg a fennmaradó 13 esetében egyáltalán nem történt előrelépés. A nem alkalmazott ajánlások közül külön kiemelték a miniszterek, továbbá a kabinetfőnökök és a tanácsadók integritásának a kinevezés előtti ellenőrzésére vonatkozót.
A Transparency International Korrupció Érzékelési Indexének az idén január végén közzétett rangsorában Szerbia a lehetséges 100 pontból 36-ot szerzett, ezzel a 101 helyről a 104-re csúszott le – az előző évi jelentésben öt helyet veszített. Olyan országok is megelőzték Szerbiát mint Gambia, Kazahsztán, Zambia és Albánia. Szerbiával megegyező pontszámot Ukrajna, Brazília és Algéria szerzett. A korrupcióellenes teljesítmény tekintetében Szerbia hagyományosan sereghajtó a térségben, egyedül Bosznia-Hercegovina teljesített rosszabbul. Szerbia pontszáma 7-tel alacsonyabb a globális átlagnál, 21-gyel az európai átlagnál és 28-cal az európai uniós tagállamok átlagánál.
Az Aktuálpolitika Központja (Centar savremene politike – CSP) az idén májusban készített közvélemény-kutatást a korrupció témájában, ebben elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy miként élik meg, illetve értelmezik a polgárok a jelenséget. A megkérdezettek 42,4 százaléka úgy véli, hogy a korrupció mindig jelen lesz a társadalomban, esetleg csak részben sikerül korlátozni. A polgárok 33,1 százaléka mondta azt, hogy a korrupciót jelentős mértékben lehet korlátozni, míg csupán 8,2 százalékuk hiszi azt, hogy gyökerestül ki lehet irtani. A megkérdezettek 10 százaléka mondta azt, hogy minden tisztség- és tisztviselő korrupt, további 41 százalékuk pedig úgy véli, hogy a megválasztottak és kinevezettek többsége hajlamos a korrupciós ügyletekben való részvételre. A szervezet álláspontja szerint a szerb kormánynak mielőbb módosítania kellene a korrupcióellenes törvényt, hogy teljesen összhangban legyen a nemzetközi jogszabályokkal, illetve gyakorlattal, továbbá nagyobb átláthatóságot sürget, mindenekelőtt a közbeszerzések vonatkozásában, de a civil szervezetek a korrupcióellenes tevékenységbe való integrálását is célravezető intézkedésnek tartja. A CSP, más szerbiai és nemzetközi szervezetekhez hasonlóan, az új, Korrupcióellenes Stratégia elfogadásának elengedhetetlenségét is hangsúlyozta. Az említett dokumentumot július végén fogadta el a köztársasági kormány.
