Ismét felerősödött a szeparatista retorika a boszniai Szerb Köztársaságban, ezúttal azt követően, hogy az ENSZ Közgyűlése hamarosan szavazhat arról a határozatról, amellyel július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánítanák. Ha az ENSZ Közgyűlése elfogadja ezt a határozatot – állítólag már május 2-án napirendre kerülhet –, a boszniai Szerb Köztársaság (RS) intézkedéseket foganatosít az önállósodás céljával, fogalmazott hétfőn Banjalukában Milorad Dodik, az entitás elnöke. Szerinte a határozattal, illetve a boszniai muzulmánok a dokumentum elfogadását sürgető lobbitevékenységével tartósan ellehetetlenítik a szerbek és a bosnyákok együttélését. A „bosnyák muzulmán elit a srebrenicai határozattal öngólt lőtt”, vélekedett Dodik, aki ezúttal is cáfolta a genocídiumot. Szerinte ha lett volna népirtás Srebrenicában, akkor nem kellene folyamatosan bizonygatni. A srebrenicai történések kapcsán hozott bírósági ítéletekkel egyéneket marasztaltak el, nem egy nemzetet. A népirtás csupán kitaláció, amely éket ver a két nép közé – „érvelt” Dodik, aki szerint a boszniai szerb entitás képes szembeszegülni minden támadással. Leszögezte, kizárt bármiféle diskurzus arról, hogy a szerbség elfogadja az úgynevezett srebrenicai határozatot. A békés kiválás az egyetlen elfogadható megoldás Bosznia-Hercegovina összes nemzetisége számára, véli. Szavai szerint a boszniai Szerb Köztársaság addig tartja tiszteletben Bosznia-Hercegovina alkotmányát, amíg annak alkalmazása nem irányul az entitás ellen.
Dodik a küldöttségével pénteken Aleksandar Vučić köztársasági elnökkel és a szerb államvezetés többi képviselőjével tárgyalt Belgrádban. Ekkor is Belgrád támogatását kérte a „meghozandó súlyos döntésekhez”.
NEM A KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉGRE ÉPÜL
Médiaelemzések rámutatnak, az ENSZ határozattervezete nem a kollektív bűnösségre épül, abban elkövetőként sem Szerbiát és a szerb nemzetet, sem a boszniai Szerb Köztársaságot nem emlegetik. Ezt Radovan Kovačević, Dodik pártjának – Savez Nezavisnih Socijaldemokrata (SNSD) – sajtószóvivője is „elismerte”, alábbi nyilatkozatával: „A határozat elmélyítené a már egyébként is jellemző válságot Bosznia-Hercegovinában. A határozat tartalma megkérdőjelezhető, függetlenül attól, hogy a dokumentumban a szerb nemzetet nem ítélik el explicite.”
A Srna hírügynökség szerint a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje holnap tűzheti napirendjére a srebrenicai nemzetközi bizottság jelentését – az ezer oldalas dokumentumban tíz külföldi szakértő arra jutott, hogy Srebrenicában nem történt népirtás –, majd ezt követően tüntetést tartanak Banjaluka központjában. Az említett bizottság alapításáról korábban a boszniai Szerb Köztársaság kormánya határozott.
VESZÉLYBEN AZ IDEOLÓGIAI ADUÁSZ
Az ENSZ-határozattervezete nem bélyegzi meg Szerbiát, a szerb nemzetet és Bosznia-Hercegovina szerb entitását népirtóként, a belgrádi és a banjalukai rezsim indulatos reakciójának hátterében az a tény keresendő, hogy hatalmukat eddig is folyamatosan a háborús bűnök tagadására és a háborús bűnösök méltatására alapozták. A háborús bűnösök szinte reklámarccá avanzsáltak Belgrád és Banjaluka számára, értékelte Dragan Bursać banjalukai újságíró. A határozattervezetben sokadszorra megállapítják, a népirtást egyének, a katonaság és a rendőrség bizonyos képviselői követték el. Azzal, hogy július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánítanák, valójában ideológiai aduászukat vennék el a belgrádi és a banjalukai vezetéstől, mondta Bursać. Szerinte Vučić és Dodik reakciója várható volt, hiszen utóbbi rendre tagadja a népirtást.
FONTOS A HATÁRON TÚLI SZAVAZÓBÁZIS
Dodik az elmúlt években többször is az entitás elszakadását helyezte kilátásba. Legutóbb tavaly áprilisban, Christian Schmidt boszniai főképviselő akkor éppen aktuális határozataira hivatkozva. A szerb entitás vezetőinek álláspontja szerint Schmidt intézkedései a szerb nép megmaradását hivatottak ellehetetleníteni. Tavaly júliusban Dodik sokadszorra referendumot helyezett kilátásba az entitás státusáról, azaz Bosznia-Hercegovinától való elszakadásáról. Ebből végül nem lett semmi.
Korábban is elemzések témája volt, lehetséges lenne-e a boszniai Szerb Köztársaság (békés) elszakadása Bosznia-Hercegovinától, azaz a daytoni békeszerződéssel teremtett keretekből való kilépés, mint ahogyan az is, komolyan kell-e venni Dodik fenyegetését? Nem utolsósorban, milyen szerepe van Belgrádnak az RS szeparatista törekvéseinek tekintetében. A Szabad Európa Rádió januári műsorában Ivana Stradner, a The Foundation for Defense of Democracies (FDD) tanácsadója amondó volt, hiba lenne nem komolyan venni Dodikot. Figyelembe kell ugyanis venni az ideológiai szempontot, azaz a Dodik, valamint Vučić és más szerb politikusok úgynevezett szerb világ elképzelést, de az orosz befolyást is, amelynek célja a Balkán destabilizációja, fejtette ki Stradner. Belgrád szerepét, befolyását illetően, Stradner szerint Vučićnak taktikájává vált, hogy hagyja eszkalálni a helyzetet, hogy azután „tűzoltóként”' tetszelegjen.
Vučić hajlamos a szerbség védelmezőjének a szerepében tetszelegni, ugyanakkor gyakorlati okokból kifolyólag is szüksége van a boszniai Szerb Köztársaságra, mondta ugyanebben a műsorban Vedran Džihić, a Bécsi Egyetem Politikatudományok Karának tanára. Rámutatott, Vučić számára a boszniai szerb közösség „szavazóhús”, amelyet adott esetben oda helyez át, ahol a Szerb Haladó Párt választási eredményének jobbá tétele miatt a legnagyobb szükség van rá.
Az elszakadás aktuális emlegetésével kapcsolatban az N1 tv bosznia-hercegovinai szerkesztőségének nyilatkozva Faruk Kajtaz mostari újságíró abbéli véleményének adott hangot, hogy Szerbia célja minden cáfolat ellenére az „egységes szerb föld” kialakítása. Hiába ismételgeti Vučić, hogy a béke pártján áll és elutasítja a háborút, ha közben nem reagál a pénteki belgrádi találkozón elhangzottakhoz hasonló kijelentésekre. „Dodik csupán sakkfigura Vučić számára a Nyugattal játszott geopolitikai sakkjátszmában, amelyben adott esetben Koszovóért a boszniai Szerb Köztársaságot szeretné megkapni” – közölte Kajtaz.
Nyitókép: Dodik pénteki belgrádi látogatásakor is Vučićék támogatását kérte a „meghozandó súlyos döntésekhez” (Fotó: Beta)
