Az állami hivatalnokokról szóló törvény megváltoztatására benyújtott módosítási javaslatok megvitatásával a Szerbiai Képviselőház tegnap befejezte a vitát a november 5-én megkezdődött ülés napirendi pontjairól. Slavica Đukić-Dejanović házelnök szombatra jelentette be a szavazást a megvitatott napirendi pontokról: az igazságügyi törvénycsomagról, a közbeszerzésekről szóló törvénytervezetről, valamint az úti okmányokról szóló törvény, a betétekről szóló törvény és az állami hivatalnokokról szóló törvény módosításáról. A kormány előzőleg visszavonta a parlamenti eljárásból az egyesületekről szóló törvénytervezetet, amelynek az ülés utolsó napirendi pontjának kellett volna lennie. Erre azért volt szükség, hogy a parlament még ma megvitathassa a kormánnyal szembeni bizalmatlansági javaslatot, és minél előbb megkezdhesse a költségvetésről szóló ülést.
Az egyesületekről szóló törvénytervezetet immár harmadszor vonták vissza a parlamenti eljárásból, ami a Magyar Koalíció és a Liberális Demokrata Párt képviselőinek heves nemtetszését váltotta ki.
Pásztor Bálint, a kisebbségi frakció vezetője felvetette a kérdést, miért vonták vissza a törvénytervezetet, amikor az adott kérdéskört elavult törvények szabályozzák. Az MK képviselője ama meggyőződésének adott hangot, hogy erre csakis azért kerülhetett sor, mert a parlament időszűkében van, és mert a tervezetre sok módosítási javaslatot nyújtottak be a képviselők. Pásztor szerint ehelyett inkább a bíróságok és ügyészségek székhelyeiről szóló törvénytervezetet kellett volna visszavonni.
A Beta hírügynökségnek Pásztor Bálint ismételten kiemelte, hogy az MK négy képviselője nem fogja biztosítani a szükséges létszámot a bíróságok és ügyészségek székhelyeiről szóló törvénytervezet elfogadásához, amely értékelése szerint káros Vajdaság és Szerbia polgárai számára.
– Az egyetlen megoldás az, hogy a törvénytervezetet visszavonják a parlamenti eljárásból. Amennyiben ez nem történik meg, nem lesz meg a szükséges létszám a szavazáshoz. Lehet, hogy káosz fog kialakulni a parlamentben, de nem érzünk felelősséget emiatt, mert már másfél hónappal korábban hangsúlyoztuk, hogy ilyen formában nem tudunk szavazni a törvénytervezetre – mondta Pásztor Bálint.
Az MK négy képviselője módosítási javaslatában azt követeli, hogy Topolyán, Zentán és Óbecsén is alakuljon alapbíróság. Nélkülük a hatalmi koalíció 124 képviselővel rendelkezik, ami nem elegendő a szavazás megkezdéséhez.
A megvitatott napirendi pontokról szombatra bejelentett szavazással a Szerb Radikális Párt és a Szerbiai Demokrata Párt képviselői szerint Slavica Đukić-Dejanović házelnökasszony megsértette az ügyrendi szabályzatot, lévén, hogy addig nem kezdődhet meg új parlamenti ülés, amíg az előző nem fejeződött be. Az ellenzék követelte, hogy már tegnap bonyolítsák le a szavazást, erre mégsem került sor. Vjerica Radeta, az SZRP képviselője szerint azért, mert a hatalmi koalíció nem tudta biztosítani a szavazáshoz szükséges létszámot.
A parlamenti elnök ezt megelőzően mára tűzte ki a kormánnyal szembeni bizalmatlansági javaslatról szóló ülést, amelyen az SZRP, az SZDP és az Új Szerbia 84 képviselőjének a kormány visszahívására vonatkozó javaslatáról fognak dönteni a képviselők.
A bizalmatlansági javaslat beterjesztői mellett a korábbi bejelentések szerint a kormány visszahívására fognak szavazni a Hajrá, Szerbia frakció képviselői is, ami összesen 108 szavazatot jelent. Ahhoz, hogy a parlament bizalmatlanságot szavazzon a kormánynak, 126 szavazatra van szükség, s amennyiben az ellenzék nem biztosítja a szükséges szavazatot, akkor az elkövetkező hat hónapban nem tehet újabb javaslatot a kormánnyal szembeni bizalom megvonására.
Az LDP képviselői a javaslat ellen fognak szavazni, mert meglátásuk szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány olyasmi miatt bukjon meg, amit a radikálisok és a haladók javasolnak, ugyanakkor bejelentették, hogy részt fognak venni a vitában.
A kormánnyal szembeni bizalmatlanság kiszavazására vonatkozó javaslatot az ellenzék november 4-én nyújtotta be, azzal a megindoklással, hogy a szerbiai hatalom közreműködött a EULEX misszió létrehozásában Koszovóban, amelynek szerintük az a feladata, hogy megvalósítsa a Koszovó függetlenségéről szóló, Martti Ahtisaari nevével fémjelzett tervezetet.
