Csak ideiglenes problémának számít a tejhiány, ami az alacsony felvásárlási és értékesítési ár miatt alakult ki, értékelte tegnapi nyilatkozatában Branislav Nedimović mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodás-ügyi miniszter. Szerinte a tejkészletek elapadását a szomszédos országokban jegyzett magasabb ár okozta, aminek az lett az automatikus következménye, hogy a feldolgozók inkább ezekre a piacokra szállítottak. Elmondása szerint a régióban a tej literje 1,35–1,70 euróba kerül, ami előnytelen helyzetbe hozta a hazai termelőket és feldolgozókat is.
– Sok információt és sok valótlanságot hallhattunk a héten annak kapcsán, hogy milyen helyzetben van a hazai tejipar, hogy nincs már elegendő fejőstehén, hogy egyáltalán nem található tej a boltokban. A valóság az, hogy a tej literje itthon 119 dinárba került, miközben a szomszédos államokban 1,35 és 1,70 euró között mozgott. Teljesen természetesnek számít, hogy ilyen körülmények között a feldolgozó inkább exportál, mint hogy jóval alacsonyabb áron idehaza értékesítse az árut – fogalmazott Nedimović.
ILYEN VOLT A CUKORHIÁNY IS
Voltaképpen egy kereskedelmi zsákutcába jutottunk ilyen módon, jegyezte meg az agrártárca vezetője, majd hozzátette, a piacon egyre nagyobb igény jelentkezett a tej iránt, a gazdák és a feldolgozók pedig várták, hogy növekedjen az ára, így rövid ideig tartó hiány alakult ki. Arra emlékeztetett, hogy ez nem egy új keletű dolog, hasonló helyzettel már találkozhattunk a cukor esetében. További gondokat jelent a régióban az, hogy Bulgária, Észak-Macedónia, Románia és Montenegró voltaképpen nem is rendelkezik már tejiparral, vagyis sokkal kevesebbet állít elő, mint amennyire szüksége lenne. Nedimović szerint csak Szerbia és Bosznia-Hercegovina állít elő elegendő tejet.
NYERÉSZKEDÉS AZ IMPORTTAL
Miközben a miniszter arról beszélt, hogy a környező országoknak nincs tejkészletük, Szerbia éppen a szomszédos országokból importált tejjel próbálja enyhíteni a piacon bekövetkezett krízist, számolt be a Beta hírügynökség témával kapcsolatos jelentésében termelői tapasztalatokra hivatkozva. A Betának nyilatkozók arról számoltak be, hogy ez lényegében nyerészkedésnek számít, a boltok polcait ugyanis a zsírszegénynek számító, 1 százalékos zsírtartalmú tejjel töltötték meg, s egyes analízisek azt is kimutatták, hogy számottevő mennyiségű víz található az importált tejben, melynek literje 120 dinárba kerül, nem sokkal kevesebbe, mint a 2,8 százalékos zsírtartalmú, 129 dináros hazai tartós tej.
ÁRKORREKCIÓ ÉS TILALOM
Mint ismeretes a tej legmagasabb kiskereskedelmi árát új rendeletében kedden emelte a szerb kormány, miután a termelői egyesületek az ágazat csődjéről számoltak be az alacsony árak miatt. A kormány határozata értelmében 119,99 helyett 128,99 dinárban kerülhet a 2,8 százalékos zsírtartalmú tartós tej, kilenc dináros árkorrekcióról van tehát szó. Korlátozta az állam a kereskedők maximális nyereségét is, az árrés szeptember végéig az eddigi 12 százalék helyett legfeljebb 5 százalékot tehet ki minden tartós tej esetében. Érvényben van a kiviteli tilalom szeptember 30-áig a tejnek és egyes, a rendeletben meghatározott tejtermékeknek az esetében. A kiviteli tilalom nem vonatkozik az Open Balkan kezdeményezés országaira, vagyis Észak-Macedóniába és Albániába továbbra is lehet exportálni.
BAKLÖVÉSEK SOROZATA?
A napokban számos kritika, vélemény látott napvilágot a tejhiány kialakulása kapcsán. „Meggyőződésünk, hogy a tejhiányt és más árucikkek hiányát is, mint a tűzifa eltűnését a piacról, a kormány téves gazdaság- és agrárpolitikája váltja ki, de mindezekre a gondokra kihat a korrupció jelenléte is az árubeszállítási és -kiviteli lobbi keretében. Mindennek a következményeit a polgárok nyögik már évek óta, de különösen most, amikor egyes termékek hiánya lép fel a piacon”, fogalmazott közleményében a Sloga szakszervezeti egyesület.
Sanja Bugarski, a szarvasmarha-tenyésztők szövetségének elnöke ugyanakkor kiemelte, a probléma nem új keletű, még a magánosítások idején keletkezett, de csak most, a válság hatására mutatkozik meg. Szerint a legnagyobb gond az, hogy a tenyésztőknek legfeljebb januárig lesz elegendő takarmányuk, és ha semmilyen változás nem áll be időközben, akkor arról beszélhetünk majd az új évben, hogy minden szarvasmarha vágóhídon köt ki, s lényegében teljesen leáll a tejtermelés. A kormánynak újra kellene gondolnia a szubvenciós rendszer egészét, emellett létre kellene hozni az állattenyésztők nemzeti egyesületét is, amely erősebbnek számítana a jelenleginél, szövetségeknél, s határozottabban fel tudna lépni a közös gondok kezelése érdekében, mutatott rá a szövetség vezetője.
