A szerbiai börtönökben nem alkalmazzák többé a kínvallatást, mint ösztönző eszközt – jelentette ki Nela Kuburović igazságügyi miniszter mai sajtótájékoztatóján, amelyen ismertette a köztársasági ombudsman és a kínzás megelőzését szolgáló országos mechanizmusok szervezet legutóbbi jelentését.
Az elmúlt időszakban összesen 12 büntetőjogi intézményt látogattak meg a szabadságvesztett személyek jogait vizsgálva. A felmérés során kiderült, hogy az országban sikerült magasabb szintre emelni a börtönbüntetésüket töltő személyek jogainak érvényesítését, és az intézményekben már nem kínozzák az elítélteket – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, Szerbia többé nem szerepel az Európa Tanács feketelistáján, hiszen még 2011-ben a 100 férőhelyre a börtönökben 156 elítélt jutott, 2016-ban már ezt az arányt sikerült 108,9 személyre csökkenteni.
A börtönrendszerek kapacitásának javítása céljából lefolytatott projektum alapján a börtönök kapacitásáról kétévente készül jelentés, így várhatóan az idén derül ki, hogy dicsekedhet-e az ország újabb fejlődéssel a 2016-os évhez képest.
Kuburović kiemelte, a minisztérium, illetve a Büntetés-végrehajtó Igazgatóság számos projektumot indított el a börtönök kapacitásának növelése érdekében, így legutóbb, decemberben versenypályázatot hirdettek egy új börtön megépítésére. A Kragujevacra tervezett 400 férőhelyes börtön a miniszter szerint teljes mértékben tehermentesíti majd a meglévő intézményeket.
A szerbiai börtönkapacitások bővítését célzó projektumban Ausztria és Németország is részt vett. Josef Moser, Ausztria igazságügyi minisztere a sajtótájékoztatón a börtöni alkalmazottak folyamatos szakképesítésére hívta fel a figyelmet, hiszen rendkívül érzékeny munkát végeznek, de ugyanennyire fontos a börtönbüntetéseket töltő személyek munkára való felkészítése is, hisz ez az egyik módja annak, hogy az elítélt szabadulása után be tudjon illeszkedni a társadalomba, csökkentve ezáltal a visszaesők, illetve a bűncselekmények számát.
Thomas Schieb, Németország szerbiai nagykövete arról szólt, hogy Szerbia az igazságügyi reform során számíthat az EU-tagországok, mindenekelőtt Németország támogatására.
A projektum megvalósítására az Európai Unió 950 ezer eurót irányozott elő, Szerbia pedig az állami költségvetésből további 50 ezer euróval járult hozzá. Ausztriából és Németországból érkeztek szakértők, akik az elmúlt 20 hónapban számos műhelymunkát és képzést tartottak a börtönben dolgozók számára. Kézikönyvek is jelentek meg, amelyek segítséget nyújtanak a büntetésjogi intézményekben dolgozóknak abban, miként viszonyuljanak az elítéltek különböző, érzékeny csoportjaihoz, a nőkhöz, a kiskorú elítéltekhez, az LGBT-hez tartozókhoz, a külföldi állampolgárokhoz, az idősebb személyekhez, illetve a rokkantsággal élőkhöz. A képesítésen 218 személy esett át, akiknek a feladata között szerepel ezek után a kollégáik felkészítése is.
A projektumban külön figyelmet fordítottak a požarevaci börtönben raboskodó nőkre, akik közül 50-en megszerezték a fodrász, manikűrös és pedikűrös képesítést.
