Az AirVisual nemzetközi légszennyezettségi adatokat közlő honlap kimutatása a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbiában messze nem foglalkozunk eleget azzal, milyen levegőt lélegzünk be nap mint nap, pedig számos panasz kiváltó oka lehet a szennyezett levegő. Egy hivalkodásra nem éppen okot adó rekordot is sikerült megdönteni: Belgrád levegője tagnap annyira szennyezett volt, hogy a város a világ tíz legszennyezettebb levegőjű fővárosa közé került. Az sem kevésbé aggasztó, hogy az első helyeken további balkáni fővárosokat találhatunk meg a listán, így Szkopje, Szarajevó és Pristina is a legszennyezettebbek között van. Belgrádban aznap rosszabb volt a levegő minősége, mint például Pekingben, de a szerb főváros még rengeteg több millió lakossal és a hazainál sokkal jelentősebb gyáripari termeléssel rendelkező metropoliszt is megelőzött. Semmivel sem jobb a helyzet a kisebb szerbiai településeken sem, Kosjerić (183 ponttal), Belcsény (180), Smederevo és Pancsova (156), Újbelgrád (153) és Niš (151) ugyancsak a világ leszennyezettebb levegőjű helységek között van. A tegnapi adatokhoz képest valamelyest javult a helyzet mára, de Belgrád így is a világ 30. legszennyezettebb levegőjű fővárosa maradt, ami továbbra sem tekinthető megfelelő mutatónak.
Egészségügyi szempontból a levegőben található szemcsék nagysága a meghatározó, ezek alapján pontozzák a légszennyezettség kimutatásakor az egyes városokat a nemzetközi adatközlők. A szálló port, tekintet nélkül kémiai összetételére, tehát csakis fizikai szempontok alapján, a benne található részecskék átmérője szerint csoportosítják. Azok a szemcsék számítanak belélegezhetőnek, amelyeknek az átmérője 100 μm-nél is kisebb. Szerencsére ezeknek a szemcséknek a legnagyobb része az orrban és a szájban, legkésőbb a gégefőnél már elakad, ki van zárva, hogy mélyebbre hatoljon a légutakban. A 10 mikronnál kisebbek viszont már túljutnak a garaton, a 4 mikron alatti átmérőjűek pedig bejutnak a tüdőbe is. A 2,5 μm-nél kisebbek egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből, lerakódnak. Egészségügyi besorolásokban a 10, illetve a 2,5 mikronos határnak van jelentősége. Ezekre a PM–10 és a PM–2,5 jelölést használjuk, és ezeket mérik a légszennyezettségi mutatók is, s ezek jelenléte határozza meg a legnagyobb mértékben azt, milyen besorolást kap egy adott hely. Az elemzett napon Valjevo abszolút rekordernek számított az országban, mert amíg a hagyományosan szennyezett levegővel rendelkezőnek tartott Peking indexe 152 volt, addig Valjevóé 382, vagyis kétszer akkora. Veszélyes kategóriába sorolhatók azok a települések, amelyeknek a jelzőszáma 300 és 500 között van. Ez azt jelenti, hogy akár azonnali, komoly egészségügyi panaszok is felléphetnek a légszennyezettség miatt, s nem ajánlatos a kint tartózkodás. Igen egészségtelennek számít a 200 és 300 pont közötti adat, a 150 és 200 közötti pedig egészségtelennek, ilyen városaink is vannak bőven a kimutatásban. E kategória jelzi, hogy előfordulhatnak egészségügyi rendellenességek a levegő miatt, az érzékeny csoportokba tartozók számára különösen nagy elővigyázatosság ajánlott, nem szabad hosszabb ideig odakint tartózkodniuk, és minimálisra kell csökkenteniük a fizikai megerőltetést a szabadban. Belcsény, Szabadka, Pancsova ma is megközelítette ezt az egészségtelennek minősíthető határt a kimutatásban a 130-as index körüli eredményekkel.
A témával kapcsolatban Filip Radović, a Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója elmondta, hálátlan feladat lenne más intézmények eredményeit kommentálnia, ő maga a hazai méréseknél maradna, de tény, hogy az idén a normális határértékeket mát többször, több város is átlépte. Mint mondta, Szerbiában elsősorban a modern emberiség egyik legnagyobb ellenségének tekintett PM–10-es részecskék fenyegetik a polgárok egészségét. Terjedésüket a hagyományos fűtés által kibocsátott füst, a gyárkémények, a közlekedés is segíti. Megoldás azonban létezik – mutatott rá – a kormány 200 millió eurót fektetett például a bori öntöde korszerűsítésébe, s ennek köszönhetően Bor lekerült a legszennyezettebb városok listájáról. Mint hozzátette, tudomása van arról is, hogy a Szerbiai Villanygazdaság is jelentős pénzt fordít még 2025-ig saját áramfejlesztőinek korszerűsítésére a környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében.
