Tovább terjed a nyugat-nílusi láz a Balkánon. Szerbiában 21-re, Görögországban 16-ra emelkedett a fertőzés áldozatainak száma.
Szerbiában az idén a nyugat-nílusi vírus 213 megbetegedést okozott, és csak a múlt héten hatan haltak bele a betegségbe, összesen pedig 21-en. A Dr. Milan Jovanović Batut intézet adatai szerint a legtöbb megbetegedéses esetet, 108-at Belgrádban jegyezték. A dél-bácskai körzetben 36, a dél-bánátiban 32, a Duna-mentiben 11, a nyugat-bácskaiban 6, a szerémségiben és az észak-bánátiban 5-5, a közép-bánáti és braničevói körzetben 3-3, a kolubarai, mačvai, zlatibori és raškai körzetben pedig 1-1 esetről érkezett bejelentés.
A második legérintettebb ország Görögország, ahol 130 megbetegedést regisztráltak és a múlt héten öten haltak meg. A vírusnak Romániában és Koszovón is volt áldozata, fertőzötteket regisztráltak továbbá Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában is.
A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget augusztusban és szeptemberben regisztrálják.
A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok által terjed a kór, és az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át.
Embereknél a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében a megbetegedés enyhe tünetekkel – láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések – jár, a beteg magától gyógyul. Az esetek kis hányadában (1% körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy akár halálhoz vezethet.
