– A lehető legnormálisabb fellépés volt az, hogy magam is részt vegyek a belgrádi május 1-jei szakszervezeti megmozduláson, hiszen a szerb kormány politikája egybevág azzal, amit a szakszervezetek képviselői követelnek. Mi is síkra szállunk a bérek növelése és a fiatalok itthon tartása mellett – jelentette ki tegnap Zoran Đorđević foglalkoztatási, munkaügyi és szociálpolitikai miniszter annak kapcsán, hogy a tegnapelőtti tüntetésen csatlakozott a résztvevőkhöz.
A belgrádi május 1-jei szakszervezeti megmozdulás résztvevői
Ugyanazt a nézetet képviseli a szakszervezetekkel, tette hozzá, éppen ezért ki akarta fejezni, hogy támogatja a követeléseket és a kormány is azon munkálkodik, hogy valamennyinek eleget tegyen. A közszolgálati televíziónak adott interjújában a tárcavezető kifejtette, a munkások érdekeit képviselő szervezeteknek joguk van jobb körülményeket követelni, mindig lehet javítani a helyzeten, s béremelést is eszközölni kell olyan mértékben, amilyenben ezt az állam pénzügyi helyzete lehetővé teszi. Pozitívumként beszélt arról, hogy ma teljesen átlátható, hogyan viszonyul a hatalom az állam vagyonához. Szerinte ma mindenki számára világos, hogy a kormány nem újabb adósságokkal akarja növelni a béreket és a nyugdíjakat, hanem reális alapon nyugvó emeléseket eszközöl, amikor csak arra lehetőség mutatkozik. Az is fontos, hogy folyamatosan befektessünk, újabb gazdasági fellendülésnek a lehetőségét teremtsük meg – értékelte a miniszter. Đorđević kifejtette, korábban Szerbiában hosszú éveken keresztül senki sem foglalkozott igazán azzal, hogy beruházzon az ország fejlődésébe, ezért teljesen felújított infrastruktúrára van szükség ahhoz, hogy ide tudjuk vonzani a külföldi tőkét.
Arra a kérdésre, hogy mikor lehet a bérek és a nyugdíjak növekedésére számítani, a miniszter némileg kitérő választ adott. Úgy fogalmazott, előbb fel kell mérni a helyzetet, meg kell állapítani, mekkora az ország bevétele, s hogyan kellene elosztani a különféle célokra. A béremelésről szóló dialógusnak egész éven át kell tartania, fogalmazott, hogy amikor megszületik az erről szóló döntés, már ne legyenek nézeteltérések. Fontos, hogy mint az idei költségvetést, úgy a következő évre vonatkozót is idejében meghozzák, hogy idejében lehessen tervezni, s előre meg lehessen határozni a magasabb órabért.
Kiáltványt fogadtak el, melyben a munkások helyzetének a javítását, a nyugdíj- és szociális biztosításról szóló törvény módosítását sürgették
A tárcavezető beszélt a fontos törvények meghozásának szükségességérő is. Mint mondta, a sztrájkról szóló jogszabály a munkaminimum meghatározását a kollektív szerződésekre, bizonyos esetekben a törvényre bízza majd, s nem az eddigi helyzet áll majd fenn, amelyben a munkáltató döntött róla. Más lényeges törvényjavaslatok is készülnek – tette hozzá –, s valamennyinek az lesz a feladata, hogy érthetőbb helyzetet teremtsen az állam és a munkáltató, az állam és a szakszervezetek közötti kapcsolatokban.
SZERBIA SZÉGYENE
A május 1-jei belgrádi felvonuláson, mint erről a miniszter is szólt, a bérek növelését és a fiatalok itthon maradásához szükséges feltételek megteremtését követelték a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezetnek és a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének a képviselői. A Nikola Pašić térről indult a megmozdulás, majd a Belgrád központi sugárútjain tett sétával folytatódott. A tömeg kiáltványt fogadott el, ebben a munkások helyzetének a javítását, a nyugdíj- és szociális biztosításról szóló törvény módosítását sürgette. Az egybegyűltekhez Ljubisav Orbović (SZÖSZSZ) és Zoran Stojiljković (Függetlenség) szólt. Orbović kiemelte, nem csupán az alacsony bérek jelentenek ma problémát a szerb munkaerőpiacon, hanem az is, hogy a munkáltatók sok esetben nem tartják magukat a nyolcórás munkaidőhöz, a túlórát pedig nem hajlandók elismerni és kifizetni. Sokan 10–12 órát is ledolgoznak, a munkaadó viszont ezért egy parával sem fizet többet, ez Szerbia szégyene – fogalmazott a szakszervezeti vezető.
Feltette a kérdést, hogyan lehetséges az, hogy a minimálbér növelése és a fizetések emelése mellett továbbra is Szerbiában a legalacsonyabbak a bérek egész Európában, miközben a vállalatoknak sikerült növelniük a profitot. Számos esetben a nyereség többszörös növeléséről beszélhetünk, és nem apró növekedésről – mutatott rá Orbović. Ebben a nyereségben a dolgozóknak igenis nagy a szerepük – hangsúlyozta. A fiatalok kivándorlását is kulcsproblémaként jelölte meg, s közölte, az elmúlt tíz évben 300 000 fiatal intett búcsút hazájának, jobb megélhetési lehetőségek után kutatva.
TÍZ ÉV SEM LESZ ELEGENDŐ
Stojiljković arra hívta fel a figyelmet, hogy a bruttó hazai termék (GDP) ma még mindig az 1988. évi szint alatt áll. A helyzet cseppet sem kecsegtető – értékelte. Szerinte ugyanis még legalább tíz éven át kell a GDP-nek évente négy vagy öt százalékkal gyarapodnia ahhoz, hogy végül elmondhassuk, tisztességes életkörülményeket tudunk magunknak teremteni. Azt mondta, a május 1-jei belgrádi séta egyben figyelmeztetés is a hatalomnak, azok ugyanis, akik eljöttek, nem a rostélyozás mellett döntöttek, hanem a felkelés mellett, s várható, hogy a közeljövőben a szakszervezetek képviselői mind gyakrabban gyűlnek össze hasonló megmozdulásokon a foglalkoztatottak jogainak érvényesítését követelve.
Nem múlt azonban el incidens nélkül az 1-jei felvonulás. Zoran Đorđević miniszter médiának adott nyilatkozata a helyszínen ugyanis felbőszítette a Baloldali Csúcs mozgalom tagjait, akik kiáltásokkal zavarták meg a kamerák előtt álló politikust. Hol vannak a béremelések, mekkora az Ön fizetése, mi lesz a Yurával? – s hasonló kérdéseket skandáltak az interjú ideje alatt.
A rendőrség a hivatalos tájékoztatás szerint bekísért az állomásra két személyt a közrend megsértése miatt, egyikük ellen szabálysértési eljárást indítanak pirotechnikai eszközök használata miatt. Mindkettejüket hazaengedték a beszélgetés után. A Ne fojtsuk meg Belgrádot! kezdeményezés közleménye szerint azonban a rendőrök ennek a szervezetnek a tagjait kísérték be, amiért „verbális támadást” intéztek a miniszter ellen.
