A két állam közötti, egyébként is történelmi szinten álló kapcsolatok továbbfejlesztésének az újabb állomása a Haraszti (Rastina) és Bácsszentgyörgy közötti új határátkelő, melyet tegnap nyitott meg ünnepélyesen Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Ivica Dačić szerb külügyi tárcavezető. A miniszterek a két állam közötti gazdasági kapcsolatoknak a fejlődését látják az új átkelő megnyitásában, mely rövidebbé teszi a térség lakosai számára a két ország közötti utat. Az integrált határellenőrzési rendszerben, azaz egy helyiségből történő útlevélkezeléssel dolgozó, reggel 7 és este 7 óra között nyitva tartó átkelőnek, továbbá az ahhoz vezető utak felújításának a munkálataira szerb és magyar oldalon is 225-225 millió dinárt költöttek el. A határvonal magyar oldalán található 400 négyzetméteres létesítményben folyik az átlépések ellenőrzése.
A kiváló együttműködés újabb hozadéka Ótos András
Dačić beszédében arra helyezte a hangsúlyt, hogy az újabb átkelő bizonyítja: a két szomszédos állam elkötelezte magát a szoros gazdasági, kereskedelmi, kulturális, de mindenekelőtt baráti kapcsolatok ápolása mellett. Az átkelő új lehetőséget jelent a térségben élő szerbeknek és magyaroknak egyaránt – fogalmazott. Megállapította, hogy soha ilyen jó viszony nem volt korábban Szerbia és Magyarország között, csúcspontra jutottak a kapcsolatok, ez azonban nem jelenti azt, hogy innen már csak süllyedhetnek, mert a két állam tovább dolgozik majd az előbbre vitelükön. Köszönetet mondott Orbán Viktor kormányának, de legfőképpen Szijjártónak, amiért fáradhatatlanul képviseli a szerb érdekeket Brüsszelben, s minduntalan az európai integrációt sürgeti. Úgy fogalmazott, nem ismer a nemzetközi politikában „nagyobb szerbet” a magyar külgazdasági és külügyminiszternél, akinek a segítségére Belgrád mindig számíthat.
Dačić szerint az utóbbi öt évben rengeteget fejlődött Szerbia és Magyarország kapcsolata, és ma már teljesen természetesek olyan dolgok, amelyek néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna. A nemzeti kisebbségek itt is, ott is a kapcsot jelentik – értékelte, s a kormányközi rendszeresen megtartott ülésekre emlékeztetett. Koszovó kérdésére is kitért, a brüsszeli dialógus zsákutcába jutott – mondta, s Pristinát tette felelőssé mindezért.
Szijjártó azt mondta, komoly kompromisszumokat, kockázatot kellett felvállalnia mindkét félnek annak érdekében, hogy ma már a lehető legjobb kapcsolatokról szóljunk a két ország között. Szerbia és Magyarország a történelmi incidensek időszakának lezárása és a közös jövő építése mellett döntött, s úgy fogalmazott, természetesnek tekinti, hogy Szerbia az Európai Unió tagja legyen, a 2025-ös céldátumot későnek tartja, mert szerinte az ország annál korábban is csatlakozásra kész lesz. Szijjártó példaértékűnek minősítette a szerbiai kisebbségpolitikát, melyről uniós államok is példát vehetnének, s hozzátette, kevesebb lenne a feszültség a Kárpát-medencében, ha minden ország olyan kisebbségpolitikát alkalmazna, mint Szerbia. Arról is beszélt, hogy a határsértéseket a továbbiakban is szigorúan bünteti majd a magyar állam, mert a határvédelem az egyik alapvető kötelezettsége minden országnak. Magyarország nem tudja elfogadni, hogy egyesek szabad utat követelnek a migránsoknak, miközben a szabályosan közlekedő lakosságnak hosszú utakat kell megtennie a határ átlépése érdekében. Ezen próbál javítani az új átkelőhely. A szabályoknak mindenütt és mindenkire nézve egyformáknak kell lenniük – jelentette ki.
Zsigó Róbert Baja térségi magyar földművelésügyi minisztériumi államtitkár kifejtette: azok válhatnak erőssé, akik összefognak. Az összefogás példája a Haraszti–Bácsszentgyörgy átkelő is, melynek megnyitása túlzás nélkül ünnepnek nevezhető a bajai térségben – emelte ki.
