Sikerrel fog zárulni a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd 2019 végére - fejezte ki meggyőződését pénteken az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az EU-tagországok külügyminisztereinek informális szófiai találkozója keretében tartott sajtótájékoztatón.
"Reálisan derűlátó vagyok, és úgy gondolom, hogy a párbeszéd eredményre vezet a mandátumunk végére, vagyis a 2019-es esztendő végére" - mondta Federica Mogherini. Hangsúlyozta, hajlandóságot lát arra a két ország vezetői részéről, hogy előmozdítsák a párbeszédet.
Aleksandar Vučić szerb államfő múlt szerdán a Johannes Hahn bővítési biztossal Belgrádban tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a teljes jogú európai uniós tagságig vezető úton Szerbia legfontosabb feladata a Koszovóval fenntartott viszony rendezése lesz. A szerb elnök tavaly júliusban a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezéséről széles körű nemzeti konzultációt kezdeményezett, amelynek eredményét a szerb kormány tudomásul fogja venni. Vučić egyúttal emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság (EB) a múlt kedden közzétett bővítési stratégiában elképzelhetőnek nevezte Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását. De ez sem a brüsszeli testület, sem a szerb államfő szerint nem jelent garantált csatlakozási időpontot, viszont optimista üzenetet közvetít Szerbiának, azt mutatja, hogy az eddigi törekvések nem voltak hiábavalók.
Az EB bővítési stratégiájában leírtakhoz hasonló véleményt fogalmazott meg pénteken a bolgár külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes a kétnapos szófiai miniszteri találkozó összegzéseként. Ekaterina Zaharieva szerint valós esélyük van a nyugat-balkáni országoknak arra, hogy 2025-re EU-tagokká váljanak.
A bolgár külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni országoknak határozott lépéseket kell tenniük az európai integráció felé vezető úton Bulgária jelenlegi soros EU-elnökségének fél évében. Reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió Tanácsa júniusban döntést hoz a Macedóniával és Albániával folytatandó tárgyalások megkezdéséről. Ennek valószínűségét igen nagynak nevezte. "De ezeknek az országoknak intenzíven kell dolgozniuk ahhoz, hogy ez az esély megvalósuljon" - tette hozzá.
Mind Zaharieva, mind Mogherini megelégedettségét fejezte ki a Macedónia és Görögország közötti párbeszéd menetét illetően, hangsúlyozva, hogy a Macedónia nevéről folyó vita rendezése elősegíti az ország NATO- és EU-csatlakozását.
Macedónia és Görögország között azóta folyik vita erről, amióta az előbbi 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélik, a macedónok területi követelésekkel állhatnak elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, az alkotmányában is meghatározott nevében azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.
A tavaly május óta kormányzó macedón balközép kormány tárgyalásokat kezdett Athénnal a névvita rendezéséről, amelyet még az idei évben szeretnének lezárni. Ennek keretében a macedón kormány múlt keddi ülésén úgy döntött, hogy megváltoztatja a szkopjei repülőtér és a macedón-szerb határt a macedón-görög határral összekötő autópálya elnevezését.
