2024. április 25., csütörtök

Kecskék és szürke marhák a nádasban

A Palics–Ludas Közvállalat gazdaságában a közelmúltban kecskenyájjal és szürke marhákkal bővült, hamarosan pedig vízi bivalyokkal bővül a revitalizációs program, ugyanis a Palicsi-tó partján, valamint a Ludasi-tó speciális rezervátum nehezen hozzáférhető helyein kecskék és szürke marhák végzik az élőhelykezelést.

A gazdaságos, egyben környezetvédelmi szempontból is előnyös megoldásról Szekeres Ottóval, a Palics–Ludas Közvállalat természetvédelmi őrével beszélgettünk.

A kecskék fejenként napi 3–5 kilogramm zöldet fogyasztanak el (Fotó: Gergely Árpád)

A kecskék fejenként napi 3–5 kilogramm zöldet fogyasztanak el (Fotó: Gergely Árpád)

– A múlt évben vásároltunk alpesi kecskéket élőhelykezelés céljából. A nehéz megközelítés miatt az emberi erővel nehezen kezelhető területeken a kecskék legeltetése által megoldottuk a problémát, ugyanis a kecskék megeszik a különféle nemkívánatos növényeket, többek között a nádat is, amelynek irtása elég költséges. Őseink is alkalmazták ezt a megoldást, napjainkban pedig Magyarországon is jól bevált módszerként alkalmazzák, hiszen amellett, hogy rendkívül gazdaságos, egyben környezetkímélő is. Természetesen törzskönyves, állatorvosilag ellenőrzött állományról van szó – magyarázta a természetvédelmi őr.

Szekeres Ottó (Fotó: Gergely Árpád)

Szekeres Ottó (Fotó: Gergely Árpád)

Szekeres Ottó azt is elmondta, hogy a kecskék tavasztól késő őszig kizárólag legelnek, semmilyen más táplálékot nem fogyasztanak, csak invazív fásszárú növényeket, nádat, parlagfüvet. Az állatok istállóban telelnek ki, télen szénával és takarmánnyal etetik őket.

A vállalat bejegyzett gazdasággal rendelkezik, a gazdaság jelenleg tizenhárom szürke marhát, negyven birkát és húsz alpesi kecskét számlál, a közeljövőben pedig ehhez az állományhoz a mezőgazdasági minisztérium által jóváhagyott összegeknek köszönhetően még tíz kecske csatlakozik, továbbá a Kiskunsági Nemzeti Park segítségével 2–4 vízi bivaly vásárlása van tervben.

Dobó Márta (Fotó: Gergely Árpád)

Dobó Márta (Fotó: Gergely Árpád)

Dobó Márta, a Palics–Ludas Közvállalat igazgatónője elégedettségének adott hangot a több mint hárommillió dináros minisztériumi támogatás kapcsán. Mint mondta, az állatállomány bővítése mellett villanypásztor megvásárlására és felszerelésére, az állatok ivóvízellátását biztosító kút fúrására költötték a pénzt.

Az állatok legeltetése a Természetvédelmi Intézet engedélyével összhangban történik, ugyanis be kell jelenteni nekik a területet és az ott tartózkodó állatok létszámát is.

– Ezzel az őshonos módszerrel szeretnénk meggátolni az elnádasodást, ugyanis vannak olyan természetvédelmi területek, ahová sem gép, sem ember nem juthat be – magyarázta Szekeres Ottó. – A birkák a száraz élőhelyeket kedvelik, a szabadkai homokpusztán lévő fásszárú növények sarjhajtásaival, parlagfűvel táplálkoznak. A kecskék Ludason a Rózsa Sándor-szigeten, Palicson pedig a Meteorológiai állomás szomszédságában tevékenyek élőhelykezelésben. A szürkemarha-állomány 4,5 hektár területről fogyasztotta el a nádat, ennek köszönhetően revitalizálódott az élőhely, a területen egyes orchideafajok jelentek meg, a madarak közül pedig a piroslábú cankó és a bíbic bukkant fel, ugyanis ezek a madarak az alacsony füves pusztákat kedvelik. Sikerült visszaállítani a fél évszázaddal ezelőtti természetes állapotokat. A vízi bivalyok a vizes élőhelyet kedvelik, a Ludasi-tóban úgy elrejtőzhetnek, hogy csak az orruk látszik majd ki. Állatállományunk felügyelete nem kíván különösebb figyelmet, ugyanis a természetvédelmi őrök csak létszámkontrollt tartanak a legtöbb esetben.

A szürke marháknak köszönhetően sikerült visszaállítani a fél évszázaddal ezelőtti természetes állapotokat (Fotó: Gergely Árpád)

A szürke marháknak köszönhetően sikerült visszaállítani a fél évszázaddal ezelőtti természetes állapotokat (Fotó: Gergely Árpád)

A Palics–Ludas Közvállalat a Hegymászó Egyesülettel közösen évente több turisztikai programot szervez, havi szinten pedig 3-4 nagyobb csapat látogat a Ludas természetvédelmi rezervátumba, amely tanösvényének egyik pontján a szürkemarha-csordát csodálhatják meg a látogatók, de az ott élő madarak iránt is nagy az érdeklődés. Amennyiben sikerülne megoldaniuk a káderproblémákat és tudnának alkalmazni még egy embert – a létszámstop miatt ugyanis ez nem lehetséges –, akkor egy munkatársuk kizárólag az edukációval és turisztikai programok megszervezésével foglalkozhatna.