2024. március 29., péntek

Sokkesélyes fordulat

Áprilisban jeles ünnepek követték egymást Észak-Koreában. A hónap derekán előbb a kommunista állam alapítójának, a néhai Kim Ir Szennek a 105. születésnapjára emlékeztek, a héten (kedden) pedig a hadsereg fennállásának 85. évfordulójára. A jubileumok alkalmából Phenjanban katonai parádét is rendeztek, sőt kedden az ország keleti részében éleslövészettel egybekötött tüzérségi hadgyakorlatot tartottak.

Erőfitogtatás volt ez a javából, amivel a Sztálinéhoz hasonló rezsimet építő helyi kommunista dinasztia igyekezett demonstrálni, hogy a csaknem 1,2 milliós hadserege senkitől sem fél. Még az ősellenségnek tartott Egyesült Államoktól sem, illetve annak térségbeli szövetségeseitől, így Dél-Koreától és Japántól sem.

A napokban megszaporodtak a harcias nyilatkozatok is. A világtól elzárkózó, 25 millió lakosú szegény ország ifjú diktátora tüzes beszédekben fenyegette meg az ellenséget. Kim Dzsong Un nem hazudtolta meg önmagát: a korábban már többször kilátásba helyezett, rettenetes erejű válaszcsapásokat ígért ezúttal is.

Miután Phenjanban hírét vették, hogy a minap japán–amerikai tengeri hadgyakorlat kezdődött, a rezsim nyomban megüzente: az észak-koreai hadsereg kész „egyetlen csapással” elsüllyeszteni a gyakorlaton résztvevő USS Carl Vinson amerikai atommeghajtású repülőgép-hordozót, amely egyébként egy különleges küldetésben veszt részt. Célja, hogy eljusson a Koreai-félsziget közelébe, s felügyelje a kommunista országot, amely az ENSZ tiltása ellenére évek óta ballisztikus rakétapróbákat és földalatti atomrobbantásokat hajt végre.
Észak-Korea háborús helyzet kiprovokálásával vádolja Washingtont. A Kim-rezsim már többször fenyegetőzött azzal, hogy ha az Egyesült Államok megtámadná az országot, atomcsapással válaszolna.

Amerikai fenyegetésekre hivatkozva folyamatosan a háborúra készül. Olyan nukleáris rakétafegyverek kifejlesztésén dolgozik, amelyek az USA és (térségbeli) szövetségeseinek a területe ellen is bevethetőek.

Az ENSZ tiltásai ellenére a ballisztikus rakétákkal végrehajtott tesztjei egyre gyakoribbak, és szaporodnak a földalatti atomrobbantások is. Phenjan az utóbbi tíz évben öt ilyen kísérletet hajtott végre. A nukleáris töltet hordozására alkalmas rakétáiból pedig csak az elmúlt két évben több tucatot lőtt ki. Emiatt nagy a nyugtalanság a térségben. Japánban sokan már nukleáris háborútól rettegnek, s mind többen építtetnek maguknak atomóvóhelyet.

Bár az ENSZ és az USA több szankcióval sújtotta már ezért Észak-Koreát, az ottani rezsim nem akar lemondani az ominózus hadieszközeiről, azt állítva, hogy azok védelmi jellegűek.

A januárban beiktatott Donald Trump amerikai elnöknek azonban elfogyott a türelme. Eldöntötte, hogy véget vet a „macska egér játéknak”, s leállít(tat)ja Kimék atomfegyverkezési programját. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet szerint a probléma megoldása elsődleges a Trump-kormányzat számára.

Washington azt szeretné, ha Phenjan legbefolyásosabb pártfogójaként Peking mielőbb rábírná a Kim-rezsimet a vitatott nukleáris és rakétakísérletek beszüntetésére. Erről áprilisban egyszer személyesen, telefonon pedig már kétszer beszélt Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Trump azonban többször utalt az egyéb megoldási lehetőségekre is. Például arra, hogy egyedül is akcióba lép, s véget vet az észak-koreai atomprogram jelentette fenyegetésnek, ha Kínának nem sikerül jobb belátásra bírni Phenjant. Utalt arra is, hogy végső esetben kész a katonai erő alkalmazására.

Az elnökhöz hasonlóan néhány magas rangú amerikai politikus (köztük Rex Tillerson külügyminiszter és Mike Pence alelnök) is elmondta már, hogy minden megoldás szóba jöhet. A békés megegyezéstől kezdve a katonai megelőző csapásig, amelynek támogatói azt állítják, hogy nagyon hatékony lesz, ha sor kerül rá. Trump ENSZ-nagykövete épp hétfőn jelezte: egy újabb észak-koreai rakétakísérletre amerikai katonai akció lehet a válasz.

Az amerikai haderő is üzent: márciusban megkezdte a THAAD-rendszer telepítését Dél-Koreába, amellyel az észak-koreai ballisztikus rakétáktól védené meg az USA térségbeli szövetségeseit. Két hete pedig Afganisztánban sikerrel próbálta ki a földalatti alagút- és bunkerrendszerek megsemmisítésére kifejlesztett legpusztítóbb (hagyományos töltetű) bombáját. A robbantással alighanem Észak-Koreának üzente meg, hogy bárhová is rejti el a titkos fegyvereit és nukleáris kutatóbázisait, azok sehol nincsenek biztonságban.

A napokban pedig a Koreai-félsziget partjai közelébe ér a száz harci gép szállítására alkalmas USS Carl Vinson és a vele tartó hadihajók. A csapásmérő egységhez csatlakozhat a 154, nagy hatótávolságú rakétával felszerelhető USS Michigan rakétahordozó tengeralattjáró is, amely már kedden megérkezett Dél-Koreába.

A preventív amerikai katonai csapás (egyelőre) valószínűleg riogatás, de egyértelmű figyelmeztetés is, hogy a Fehér Ház nem tűri tovább a kialakult helyzetet, s mindenképpen változást akar. Jelenleg még csak határozott fellépéssel és nemzetközi (elsősorban kínai és orosz) diplomáciai segítséggel. Trump a héten például azt javasolta, hogy az ENSZ főhatalmai még keményebb büntetésekkel kényszerítsék meghátrálásra Észak-Koreát.

Washington azt szeretné, ha Phenjan mielőbb kinyilvánítaná szándékát nukleáris programja megszüntetésére. A Fehér Ház szerint erre leghamarabb Kína vehetné rá politikai és gazdasági eszközökkel, ha kell, akár zsarolással is.

Hogy Trump mit ajánlott cserébe, nem tudni, de komoly dolgokat ígérhetett Hszinek, amikor április elején Floridában tárgyaltak. Az amerikai elnök a találkozó előtt annyit azért elárult: „nagy alkut” kínál Kínának.

Peking próbálna is segíteni, mert attól tart, hogy háború robbanhat ki a Koreai-félszigeten, vagyis a közvetlen szomszédságban. A kínai elnök azonban már valószínűleg tájékoztatta Trumpot arról, hogy a Kim-rezsimet nem lehet varázsütésre megváltoztatni, mert sokkal bonyolultabb problémáról van szó. Bármilyen gyökeres változás vagy hirtelen fordulat sokkszerű hatást váltana ki.

Kína a békés és fokozatos megoldásban érdekelt; ennek érdekében próbál meg nyomást gyakorolni Phenjanra. Nem támogatja a megelőző csapást, feltéve, ha Észak-Korea nem támad elsőként, miként arra vasárnap utalt, amikor az USS Carl Vinson elsüllyesztésével fenyegetőzött.