Több mint egy órára át blokád alá vette a főbb albán autópályák felhajtóit hétfőn a jobboldali ellenzék, hogy a június 18-ra összehívott parlamenti választás előtt három hónappal Edi Rama szocialista kormányfő távozását követeljék.
A parlament munkáját is bojkottáló ellenzék másfél hónapja követeli Edi Rama távozását, akit azzal vádolnak, hogy engedélyezte a vadkender termesztését, és az ebből szerzett bevételt a választások manipulálására használja.
A kormányfő határozottan elutasítja a vádakat, és nem hajlandó lemondani, vagy elhalasztani a választásokat.
"Itt az ideje a modern európai demokratikus állam felépítésének, nem pedig az utak és a létesítmények eltorlaszolásának" - jelentette ki Edi Rama.
A miniszterelnök azzal a vádolja az ellenzéket, hogy akadályozni igyekszik az igazságügyi reformot, az ország európai integrációs folyamatának fontos szakaszát.
A fontosabb autópálya-felhajtóknál összegyűlt tüntetők akadályozzák a forgalmat, albán zászlókat és "Rama, takarodj!" valamint "Ideiglenes kormányt akarunk" feliratú transzparenseket lobogtatnak.
Lulzim Basha, az ellenzéki Demokrata Párt vezetői hívei előtt bejelentette, hogy a kormányfő lemondásáig és egy ügyvezető kormány megalakulásáig folytatják a tiltakozó mozgalmat.
Hétfőn eddig semmilyen incidensről nem érkezett hír, de a rendőrség figyelmeztette a tüntetőket, hogy a közrend megsértése miatt felelősségre fogják vonni őket.
Az ellenzék nem hajlandó részt venni a június 18-i választásokon, ha kötnek politikai megállapodást egy ügyvezető kormány felállításáról, amelynek az igazságos szavazás lebonyolítása lenne a feladata.
Az ellenzék felszólította a híveit, gyűljenek össze a közép-albániai Kavajában május 7-én, egy időközi önkormányzati választás napján, ahol be kívánják bizonytani, hogy képesek a szavazást is megakadályozni.
Délkelet-Európa legszegényebb országának politikai életét továbbra is az ellenlábasok közötti verbális erőszak, valamint az egymást korrupciós vádakkal illető jobboldal és a baloldal közötti erőteljes bizalmatlanság jellemzi.
Az egykori kommunista állam 2009 óta NATO-tagállam, és 2014-ben kapott tagjelölti státuszt az Európai Unióban.
