Bőven ledolgoztak egy munkanapot a zentai képviselő-testület tagjai csütörtökön: kora délutántól kis híján este tizenegy óráig üléseztek harminchárom napirendi pont fölött, miközben a késői időpont miatt a témák felét a gyorsítás érdekében a helyszínen nem is terjesztették be, nem hangzott el ismertető. Várható volt, hogy a magyar művelődési központ megalakítása borzolja föl ismét legnagyobb mértékben a kedélyeket, tartott is a vita két és fél órán keresztül. Rácz Szabó László, a Zenta a Zentaiaké – Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoport vezetője már több ülésen napirendre szándékozta vetetni a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ magyar intézménnyé alakítását, de csak most került a képviselők elé. A javaslat abból eredt, hogy hónapokkal ezelőtt szerb kulturális központtá alakult a korábbi Stevan Sremac Helyismereti Alapítvány, s Rácz Szabó azt magyarázta, hogy ilyen alapon a magyaroknak is jár saját művelődési központ, vagy a szerb sem kell. Elképzelése szerint ugyanúgy működne, mint a jelenlegi, kibővítve kifejezetten „magyar” tevékenységekkel, egyebek mellett helyi magyar őstörténeti kutatásokkal, és jogutódja lenne a jelenleginek minden vagyonával. A beterjesztett szöveg azonban több provokatív politikai megfogalmazás („hogy szembesüljenek a tényekkel”) mellett számos hibát is tartalmazott, de mindezt hajlandó lett volna kijavítani. A vitázók ellenérvei között szerepelt, hogy a jelenlegi művelődési központ eddig is javarészt a magyarságot szolgálta, hiszen belőle nőtt ki a kertészeti egyetem konzultációs központja, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Bolyai-gimnázium és a Zentai Magyar Kamaraszínház is. A központhoz tartozó intézményeket (múzeum, könyvtár) lehetetlen és értelmetlen fölosztani szerbre és magyarra. Volt, aki rövid távú politikai haszonszerzést és populizmust emlegetett. Az is elhangzott, hogy a szerb központ támogatása egyféle gesztus is a Zentán kisebbségben élő szerbség irányába, amellett, hogy alapítványként nem lett volna módja a községnek támogatni az intézményt. Többen észszerűtlennek nevezték a beterjesztést azért is, mert egy korábbi napirendi pontnál szinte mindenki elismerően szólt a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ munkájáról, utána pedig egy kockázatos átszervezésről tárgyalnak. Javaslatként fölvetődött, hogy alakítsanak magyar központot, ha szükség van rá, de a jelenlegi maradjon meg általános, a község minden polgárát szolgáló intézménynek.
Juhász Attila a VMSZ-frakció nevében politikai léggömbnek nevezte a kezdeményezést, és arra utalt, hogy káros az, ha a magyar érdekvédelem annak a megmutatásában akar megnyilvánulni, hogy ki a nagyobb magyar, s provokálunk, ahelyett, hogy a nemzeti ügyet védenénk.
Végül a beterjesztett napirendi pont mellett 6 képviselő szavazott, 16 ellenezte, 3 pedig tartózkodott.
A Thurzó Lajos-központ sokrétű munkájáról elismerően beszéltek a képviselők, ugyanakkor ellenzéki megjegyzésként elhangzott, hogy a kamaraszínpad megépítésének tervéről nem tájékoztatták a képviselőket vagy a közvéleményt. Ezzel pedig megszűnik egy kiállítási terem, és olyan folyamat érződik, hogy a Művelődési Ház elveszti közművelődési jellegét, és a színház kerül előtérbe.
Az ülésen sok egyéb határozat mellett elfogadták Nagy Zoltán, a Demokrata Párt képviselője korábban benyújtott lemondását, és helyette Kriska Nándort választották meg.
