2024. március 28., csütörtök

Amire büszkék lehetünk

Bemutatták a Zenta – Senta (1216–2016) című kötetet
Tari László, dr. Almási Tibor és Szűgyi Ferenc (kép: Gergely József)

Tari László, dr. Almási Tibor és Szűgyi Ferenc (kép: Gergely József)

Csütörtök este Zentán az Alkotóházban bemutatták a zentai Történelmi Levéltár legújabb kötetét, a Zenta – Senta (1216–2016) című kiadványt. A kötetet Szűgyi Ferenc levéltárosnak, a kiadvány szerkesztőjének moderálásával dr. Almási Tibor, az SZTE-BTK Történeti Segédtudományok Tanszékének vezetője, a kötet egyik szerzője, valamint Tari László helytörténész, a könyv másik szerzője mutatta be. Tari László úgy fogalmazott, hogy a kötet azzal a céllal jött létre, hogy a zentaiak megismerjék a város történetét, ezért a város legsikeresebb korszakait vették számba, azokat, amelyekre a zentaiak büszkék lehetnek. A könyv kétnyelvű, a benne található tanulmányok az elején magyarul, a könyv második részében pedig szerb nyelven szerepelnek. A könyv váza arra a II. András által 1216-ban kiadott oklevél átiratára/másolatára épül, amelyben Zenta első írásos említését találjuk.

Ezt a meghatározó dokumentumot dr. Almási Tibor professzor dolgozta föl, elolvasta, a latin szöveget újraírta, majd mai magyar nyelvre fordította, vagyis kutathatóvá, hozzáférhetővé tette a történészek, kutatók számára. Dr. Almási a kötetben arról értekezik, hogy az okirat mennyire valós tartalmú, hihetünk-e annak, hogy ez egy eredeti oklevél, nem pedig hamisítvány. Az okirat teljes szövege meg is található a könyvben.

Tari László ugyancsak ezzel az okirattal indít, ő a helytörténész szemével láttatja a dokumentumot. Tari következő témája a középkori helységek Zenta határában; foglalkozik továbbá az 1417-es, Zenta és Szeged közötti vámviszállyal, Zenta kiváltságlevelével 1506-ból és 1517-ből, majd 1751-gyel, a tiszai koronakerület kiváltságával. A könyv utolsó fejezetében Tari László Zenta történelmi címereit és pecsétjeit vonultatja föl, a városi közigazgatás, a tanács, a hivatal által használt pecsétek, bélyegzők lenyomatait gyűjtötte össze a korai időktől a huszadik század elejéig. A kötet legvégén színes mellékletek találhatók, a két fontos kiváltságlevél pedig két kihajtható lapon a belső borítón kapott helyet.