A demokrácia végső győzelmeként könyvelte el a spanyol kormány, hogy az ETA baszk szeparatista szervezet végre felfedte titkos fegyverraktárainak a rejtekhelyét. A Baszkföld önállóságáért küzdő terrormozgalom útmutatása alapján a hatóságok Franciaország délnyugati részében két hete csaknem 3,5 tonna lőszert, robbanóanyagot és fegyvert találtak tizenkét eldugott helyen.
Az ETA szerint ez a teljes megmaradt arzenálja. A fegyverletétel szándékát március derekán jelentette be, amit a hatóságok valószínűleg nem hittek el. A terrorcsoport ugyanis korábban mindig félvállról vette az üldözőinek ígért ideiglenes tűzszünetet; ha tehette, mindig ügyeskedett, taktikázott, hogy időt nyerjen, s később ott folytassa, ahol előzőleg abbahagyta.
Ezúttal azonban sok jel utal arra, hogy a napjai meg vannak számlálva.
A szervezet eróziója, széthullása már az évtized elején megkezdődött. A rendőrség egyre erőteljesebb és hatékonyabb fellépésének hatására addigra ugyanis jelentősen meggyengült, befolyása megcsappant. Baszkföldön is, ahol immár a társadalom nagy része elutasítja a terrorista módszerekkel folytatott „szabadságharcot”.
Az utóbbi években több tüntetés is volt a tartományban az ETA ellen. A helyiek ugyanis nagyon megelégelték az erőszakot, a többség békét akar, a függetlenséggel pedig már nemigen foglalkoznak. A baszk parlament nemrég határozatban sürgette a szervezetet, hogy véglegesen és ellenőrizhetően adja le fegyvereit.
Az ETA már 2011 őszén egyoldalú tűzszünetet hirdetett, s jelezte: felhagy az erőszakkal, amellyel a legfejlettebb spanyolországi tartománynak számító és széles körű autonómiával rendelkező Baszkföld függetlenségét akarta elérni. Tevékenységét korábban kiterjesztette Franciaországra is, ahol jelentős baszk kisebbség él, főként az államközi határ környékén, amely így hátországaként is szolgált számára.
Ám nemcsak a fegyveres harc folytatásának lezárását helyezte kilátásba, hanem már-már bűnbánóan elismerte, hogy több évtizedes küzdelmében (súlyos) károkat okozott Spanyolországnak. A fegyvereitől akkor még nem volt hajlandó megválni.
Három évvel később azonban már sajátos módon jelezte, hogy a teljes leszereléstől sem zárkózik el: 2014 elején átadott négy kézi lőfegyvert, 300 éles töltényt, több kézigránátot, 16,5 kilogramm robbanóanyagot és más eszközöket egy külföldi ellenőrző bizottságnak.
Madrid nem hatódott meg a jelképes gesztustól, mivel tudta, hogy ez csekély mennyiség, s ennél sokkal több van az ETA birtokában. A terrorszervezet azonban halogatta minden fegyvere beszolgáltatását.
Állítólag azért, hogy engedményekre kényszerítse a hatalmat. Például arra, hogy az ETA-foglyokat szállíttassa át baszkföldi börtönökbe, és a büntetésüket is csökkentse.
A spanyol kormány színjátéknak minősítette az akciót, s helyette teljes leszerelést, feltétlen megadást követelt. A tárgyalást továbbra is elutasította az illegális csoporttal, amelyet arra sürgetett, hogy oszlassa fel magát.
Mindazonáltal a média egy része történelmi fordulatként értékelte a néhány kézifegyver s a robbanószer beszolgáltatását. Spanyolországban sokan vártak már erre a pillanatra, azt remélve, hogy a lépést újabbak követik, s a folyamat a fegyverek végleges begyűjtésével végződik.
Két hete (április 8-én) talán ez is megtörtént. Ha az ETA – állítása szerint – ezúttal valóban megszabadult mindegyik pusztító eszközétől, a részéről már aligha fenyeget a terror.
Madrid egyelőre óvatos. Nem akarja elkiabálni a sikert. Gyanakvása érthető, hiszen a szervezet egy szóval sem említette, hogy feloszlatná önmagát, s nem kért bocsánatot a halálos áldozatokért sem.
Pedig nagyon sok ember életébe került az 1959-ben megkezdett tevékenysége, amelyet a Baszkföld és Szabadság (baszkul Eus̺kaði Ta As̺katas̺una, vagyis ETA) név alatt folytatott. A fegyveres akcióiban és pokolgépes merényleteiben meggyilkoltakról eltérő adatok jelentek meg. Hivatalosan 829-en vesztették életüket; majdnem 59 százalékuk rendőr és katona volt, a többiek vétlen hazai és külföldi civilek. A sebesültek számát 16 ezerre teszik.
Fennállása alatt az ETA-nak 3800 tagja lehetett, utoljára 2009. augusztus 9-én hajtott végre merényletet. Embereinek óriási többsége azonban már (régen) rács mögé került, beleértve a vezetők zömét is.
A még illegalitásban működő tagjairól keveset tudni, de a csoport teljesen lemorzsolódott a korábbi évtizedekhez képest. A spanyol terrorelhárítás szerint legfeljebb harmincan maradhattak még.
Az ETA mindenesetre azt szeretné, hogy a leszerelés után fegyvertelen szervezetként folytathassa munkáját. Madrid ezt elutasítja. Közölte: az ETA semmit sem kaphat, tagjai ne számítsanak különleges bánásmódra, sem arra, hogy megússzák a felelősségre vonást!
A spanyol kormány követeli, hogy a csoport működjön együtt az igazságszolgáltatással, ismertesse a merényletek elkövetőinek a nevét, azonnal oszlassa fel magát, kérjen bocsánatot az áldozatoktól, és tűnjön el. Lehetőleg úgy, hogy ne halljon felőlük többet senki!
