2024. március 29., péntek

A megosztottság jegyében telt idén is a jasenovaci évforduló

A zsidó és a szerb közösség szervezetei idén sem vettek részt a jasenovaci koncentrációs tábor felszabadításának 72. évfordulójára rendezett központi megemlékezésen - közölte a horvát sajtó vasárnap.

Az érintett kisebbségek azzal indokolták döntésüket, hogy Horvátországban "újra életre kelt az usztasizmus", az állami vezetők pedig nem tesznek ellene semmit.

A horvát nemzetgyűlés védnöksége alatt zajló megemlékezésen vasárnap Andrej Plenković horvát kormányfő, Božo Petrov házelnök, több miniszter és kormánypárti politikus volt jelen. Ugyanakkor távol maradtak a hivatalos programtól a kisebbségi szervezetek képviselői. A koszorúzás beszédek nélkül zajlott.

Horvátországban egyre több helyszínen tűnnek fel fasiszta jelképek. Az újabb felháborodás oka, hogy tavaly a jasenovaci koncentrációs tábor közelében, a délszláv háborúban elesett honvédőknek állított emlékművön a Za dom spremni! (A hazáért készen állunk) usztasa köszönés is helyet kapott. A lapok szerint Plenković ahelyett, hogy eltávolíttatta volna a feliratot, márciusban bizottságot hozott létre a múlttal való szembenézésre, és törvényben kívánja újraszabályozni a fasiszta és a kommunista jelképek használatának tilalmát. A kormányfő és Kolinda-Grabar-Kitarović államfő korábban többször is elhatárolódott minden totalitarizmustól, köztük az usztasa rezsimtől is.

A szerb és a horvát antifasiszta egyesületek szervezésében szombaton több mint ezren emlékeztek meg a legnagyobb horvát koncentrációs táborban, Jasenovacon kivégzett zsidó, szerb és roma áldozatainak emléknapjáról, amelyen az ellenzéki szociáldemokraták, a szomszédos országok képviselői, valamint több ország nagykövete is részt vett, köztük Oroszországé, az Egyesült Államoké, Németországé és Franciaországé is. A Večernji List című horvát napilap szerint "ez üzenet volt a horvát kormánynak".

Milorad Pupovac szerb kisebbségi parlamenti képviselő szombaton azt mondta: sajnálja, hogy ebben az évben sem tudtak a kormánnyal együtt megemlékezni. Azért sajnálja - mint mondta -, mert az említett emlékmű, amelyen az usztasa köszönés szerepel, és amit az jelképez, ugyanolyan fenyegetést jelent a kormány, mint a kisebbségek számára.

Franjo Habuli, az antifasiszta szövetség (SABA) elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: nem jók a külön megemlékezések, mert ellentéteket és megosztottságot szülnek. Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz, demokráciát és demokratikus viszonyokat akar építeni, de a történtek nem segítik törekvéseit - hangsúlyozta.

A Jutarnji List című horvát napilap vasárnap azt írta: míg Jasenovacon szombaton tartott a nem hivatalos megemlékezés, a Horvát Jogpárt saját fegyveres erejének, a délszláv háborúban létrehozott HOS-nak a veterán tagjai az általuk emelt vitatott emlékműnél tartottak megemlékezést, és többször is skandálták az usztasa köszönést.

A zsidó közösség hétfőn emlékezik meg az áldozatokról. A jasenovaci komplexumban, amelyet "horvát Auschwitzként" is emlegetnek, becslések szerint mintegy 80-90 ezer ember halt meg. Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvát és boszniai zsidókat, cigányokat, és olyan horvátokat is kivégeztek, akik nem értettek egyet a rezsimmel. Az áldozatok között sok ezer gyermek is volt.

A Független Horvát Államban (NDH) létrehozott, 1337 napon át működtetett usztasa tábort 1945. április 22-én szabadították fel. Az akkor fogvatatott 1073 rabból - miután kivégezték a nőket - 670-en megpróbáltak kitörni, közülük mindössze 92-en maradtak életben.