A kérdések napja a parlamentben

P. E.

2017. április 21., 08:51 >> 2017. április 21., 16:43

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Tegnap folytatódott a Szerbiai Képviselőház tavaszi ülésszakának első ülése, amelynek napirendjén elsősorban nemzetközi szerződések becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok szerepelnek. A képviselők képviselői kérdéseket tettek fel az április 2-án megtartott elnökválasztással, az óvodások és kisiskolások számára kidolgozott szexuális erőszak ellenes felvilágosító programmal és a Saša Janković volt jogvédő lakásában 1993-ban elkövetett öngyilkossággal kapcsolatban.

Fotó: Tanjug

Fotó: Tanjug

A Demokrata Párt nem enged a meggyőződéséből, hogy az elnökválasztás alkalmával egymást követték a szabálytalanságok. A választókra nyomást gyakoroltak, sokakat otthonukban zaklattak, fenyegették, megzsarolták őket, szavazatokat vásároltak – sorolta Aleksandra Jerkov, a DP képviselője. A folytatásban arról beszélt, hogy Saša Janković elnökjelölt választási stábja több szavazócédulás zsákot is kinyittatott, és némelyikben néhány száz szavazattal kevesebb volt, mint amennyinek a jegyzőkönyvek alapján lennie kellett volna – emelte ki Jerkov, aki kitart amellett, hogy a hatalmi jelölt, Aleksandar Vučić szavazataival manipuláltak.

– Amikor Aleksandar Vučić kinyittatott két zsákot, teljesen sima, soha össze nem hajtott szavazólapok is előkerültek belőle. Ezeken mind a hatos, Vučić sorszáma volt bekarikázva. Végül az derült ki, hogy ebben a két zsákban négy lopott szavazat volt. Kérdem én a miniszterelnököt, hogy csak „aprócska” lopásról van szó, vagy a lehető legtisztább választási győzelemről, mint ahogyan azt korábban mondta – fogalmazott Jerkov.

Saša Radulović, az Elég volt! mozgalom elnöke amiatt tiltakozott, mert írásos képviselői kérdéseire nem kap választ a képviselőház ügyrendjében megszabott 15 napos határidőn belül. Hozzátette, hogy a Szerbiai Képviselőház elnökének ilyen esetben jogában áll, illetve kötelessége felelősségre vonni a kormány érintett képviselőjét, ezt azonban mindeddig egyszer sem tette meg.

 

EGYMÁST KÖVETTÉK A KÉRDÉSEK

Saša Radulović, az Elég volt! mozgalom elnöke a Köztársasági Választási Bizottsághoz (RIK) is kérdést intézett: Miért nem tette még közzé az elnökválasztás szavazóhelyenkénti eredményét? Valamint arra is kíváncsi, hogy vajon hogyan járt el a RIK a sjenicai és a Nova Varoš-i választási botránnyal kapcsolatban. Ezeken a településeken húsz olyan személy szavazott a választáson, aki aznap nem is tartózkodott az országban – állítja Radulović.

A Szerb Radikális Párt elnöke, Vojislav Šešelj arra volt kíváncsi, hogy a niši orosz–szerb humanitárius központot vajon mikor ruházzák fel ugyanazokkal a törvényes hatáskörökkel, mint amilyenekkel a NATO szerbiai képviselőit ruházták fel. Šešelj álláspontja az, hogy az államvezetés évek óta az orránál fogva vezeti az orosz felet, és ígéretekkel húzza az időt.

A tavaly április 25-re virradó éjszaka történt jogtalan épületrombolás a belgrádi Savamala városrészben ezúttal is téma volt az ülésteremben. Miroslav Aleksić, a Szerb Népi Mozgalom képviselője felfoghatatlannak tartja, hogy egy évvel a történtek után sem azonosították és vonták felelősségre az elkövetőket.

Boško Obradović, a Dveri elnöke azzal a programmal kapcsolatban tett fel kérdéseket, amelyet az óvodások és a kisiskolások számára dolgoztak ki felvilágosító jelleggel a szexuális erőszak ellenes küzdelem keretében. Obradović szerint a program, annak tartalma és az abban látható fényképek a homoszexualitást népszerűsítik. Mint hozzátette, ezzel a programmal követnek el erőszakot a gyerekek ellen. A Dveri első embere arra is kíváncsi volt, hogy vajon kinek az ötlete, hogy a Belgrádtól 230 kilométerre délre fekvő Aleksandrovacon középtávú, a 2017 és 2021 közötti időszakra vonatkozó akciótervet dolgozzanak ki a migránsok helyzetének jobbá tételére.

– Kinek az ötlete, hogy Szerbia-szerte mindenhol beköltöztetik a migránsokat? Ki dolgozza ki a támogatásukkal, felkarolásukkal foglalkozó akcióterveket? Szerbia lesz azoknak a migránsoknak a befogadóközpontja, akik nem kellenek az Európai Uniónak? – sorolta a kérdéseit Obradović.

A hatalmiaknak is volt kérdésük a kormányhoz. Marko Atlagić, a Szerb Haladó Párt képviselője választ vár az igazságügyi minisztériumtól a Saša Janković volt jogvédő lakásában 1993-ban elkövetett öngyilkossággal kapcsolatban. Tudni szeretné, hogy Janković, aki annak idején egyetemista volt, ugyanúgy, mint a barátja, aki a rendőrségi nyomozás szerint öngyilkos lett, vajon engedéllyel vagy engedély nélkül tartotta-e a pisztolyt, amellyel a barátja fejbe lőtte magát. Atlagić arra is választ vár, hogy vajon megfelelnek-e a valóságnak az értesülések, hogy az áldozat kezén nem találtak lőpornyomokat.

– Saša Janković veszélyes ember. Köszönöm a szerbiai polgároknak, hogy az elnökválasztáson Aleksandar Vučićra szavaztak, nem Saša Jankovićra – fogalmazott Atlagić.

A képviselők a nap hátralevő részében is elsősorban egymással vitáztak, a központi téma az elnökválasztás, annak a szabályossága és eredménye volt, a napirendi pontokra ennél sokkal kevesebb figyelmet fordítottak.

 

„SZERBIA NEM A TWITTER”

A parlament épületének falain kívül arról folyt a vita, hogy vajon mi értelme lenne, ha az ellenzék megfogadná Bojan Pajtić tanácsát, és bojkottálná a képviselőház munkáját. Pajtić, aki a Demokrata Párt színeiben politizál, nemrégiben lemondott képviselői mandátumáról, mondván: így próbálja támogatásáról biztosítani a tüntető egyetemistákat. Egyetemi tanárként kötelességének érezte, hogy kiálljon a fiatalok mellett, akik becsületről és kitartásról tettek tanúbizonyságot – emelte ki.

Vladimir Goati politológus nem tartja észszerűnek az ellenzék esetleges kivonulását a képviselőházból. Az ellenzéknek szüksége van a nyilvánosságra, meg kell mutatnia szavazóinak, hogy mivel foglalkozik – magyarázta Goati, aki szerint az ellenzéknek először a saját soraiban kellene rendet tennie, majd ezt követően megfontolnia az eseteleges együttműködés lehetőségét a közös céloknak megfelelően. A parlamenti ellenzék részvétele a képviselőház munkájában nem zárja ki az ellenzéki tevékenységet – tette hozzá.

– A parlament kihagyhatatlan. Akármennyire nehéz is az ellenzéknek a hatalom megkülönböztető bánásmódja miatt, észszerűbb, ha részt vesz a munkában. Már azzal sem értettem egyet, amikor az elnökválasztási kampány ideje alatt a parlament nem ülésezett. Ha az ellenzék nem hallatja a hangját, nehéz fennmaradnia. Ha bojkottálnák a parlament munkáját, akkor például azon az ülésen sem vehetnének részt, amelyen Maja Gojković házelnök leváltása szerepel majd napirenden. Az üléseket közvetíti a televízió, az emberek egy része a szóban forgó ülést is biztosan figyelemmel kíséri, ez pedig esély az ellenzék számára, hogy valamelyest megnövelje a mostani tekintélyét – érvelt Goati.

Hasonló az álláspontja Đorđe Vukadinović elemzőnek, parlamenti képviselőnek is. Az ellenzék kizárólag Vučić malmára hajtaná a vizet, ha nem venne részt a képviselőház munkájában – emelte ki –, mondván: az elnökválasztás alátámasztotta, hogy Szerbia nem a Twitter és nem is a Facebook, vagyis nem észszerű a közösségi oldalakon való jelenlét alapján népszerűségre számítani. Az ellenzék nem Vučić legitimitásához járul hozzá azzal, hogy részt vesz a parlament munkájában, hanem az ország legmagasabb rangú képviseleti szerve iránti tiszteletéről tesz tanúbizonyságot – nyomatékosította az ellenzék soraiban politizáló Vukadinović.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2017     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Development & Hosting by: CNT | Design by: Plakatila