Az Országgyűlés tegnap kezdte el tárgyalni azt a kormánypárti törvényjavaslatot, amely a külföldi támogatások feltüntetésére kötelezné a civil szervezeteket. A törvényjavaslat szerint minden olyan egyesületnek külföldről támogatott szervezetként kell regisztrálnia magát, amely 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kap. Amint az várható is volt – az erre vonatkozó, még 1938-ban hozott és azóta is érvényben levő amerikai törvény mintájára készült –, a tervezett magyar szabályozás heves vitát váltott ki a parlamentben, a kormánypártok mellette, az ellenzék pedig vele szemben foglalt állást, bár a Jobbik még meglebegtette, hogy módosító javaslataik elfogadása esetén megtörténhet, hogy a a törvény mellett szavaznak.
Gulyás Gergely felszólalása nyitotta meg az általános vitát (Fotó: MTI)
„Kizárólag az átláthatóság elvét képviseli, és semmilyen megbélyegzést nem jelent a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló fideszes javaslat” – mondta Gulyás Gergely (Fidesz) az előterjesztés általános vitáját megnyitó felszólalásában szerdán a parlamentben.
Az Országgyűlés alelnöke – aki Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezetővel, valamint Németh Szilárd és Vitányi István fideszes képviselőkkel együtt jegyzi az előterjesztést – hangsúlyozta: az „általánosan gerjesztett hisztéria” ellenére egy „igen egyszerű törvényjavaslatról” van szó, egy olyan átláthatósági törvényről, amely szerint a közpénzek átláthatóságához hasonlóan nyilvános adat lenne az is, hogy a civil szervezetek milyen támogatásokat kapnak külföldről.
Egy évben egyszer bírósági regisztráció kötelezettségét írnák elő azon szervezetek számára, amelyek több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről, és ez semmilyen megbélyegzést nem jelent, csak egy tény rögzítését – ismertette az indítványt.
Kijelentette: a javaslat semmilyen értelemben nem követ orosz mintát, semmilyen szankcióval nem jár a külföldi támogatás. „Nem tartjuk semmilyen értelemben sem követendőnek Oroszországnak a civil szervezetekkel összefüggésben folytatott gyakorlatát, ahogy egyébként az állami és társadalmi berendezkedését sem” – mondta Gulyás Gergely.
NEM EGYEDÜLÁLLÓ JOGSZABÁLY
Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a javaslat egyértelműen a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát szolgálja. Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok 1938-ban felismerte, hogy vannak szervezetek, amelyek külföldi érdekeket képviselnek, ezért jogszabályt alkotott. Hozzátette, ma az amerikai világból érkeznek azok az érdekcsoportok, amelyek közvetlenül vagy áttételesen akarják befolyásolni a politikát, ezzel saját érdekeiket érvényesítve. Erre már számos ország törvényhozása reagált – mondta, példaként hozva, hogy a legszigorúbb az izraeli jogszabály, amely előírja, hogy az adott szervezet minden nyilvános felületen jelezze hátterét.
Vitányi István szerint a magyar törvény figyelembe veszi a Velencei Bizottság követelményeit, alkotmányossági szempontból és nemzetközi összehasonlításban is megfelel a kívánalmaknak.
KI TÖBBET, KI SEMMIT SEM
Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka szerint 2010 óta két világrend között folyik nyílt háború, az egyik a Nyugat értékeit, a másik a centralizációt vallja magáénak. Úgy értékelt: a magyar államrend egyre közelebb kerül „Putyin diktatórikus Oroszországához”. Az ellenzéki politikus azt mondta, a fékek és ellensúlyok rendszerét már lebontották, a rendszer működésének elengedhetetlen feltétele pedig a bűnbakképzés.
Kitért arra is, hogy az amerikai szabályozást a II. világháború indokolta.
Szávay István (Jobbik) emlékeztetett az előterjesztés benyújtását megelőző ötpárti egyeztetésre, amely után azonban nem vették figyelembe észrevételeiket. Cáfolta a Fideszes vádakat, hogy „Soros már a a Jobbikba is betette a lábát”.
Később sajtótájékoztatón számolt be pártja álláspontjáról. A Jobbik egyetért a civil szervezetek gazdálkodásának nagyobb átláthatóságával, de szűknek tartja az erre vonatkozó kormánypárti javaslatot – közölte. Emiatt több ponton módosító javaslatot nyújtanak be a parlamentnek, s azoktól teszik függővé, hogy milyen álláspontot képviselnek a zárószavazáson. Értékelése szerint belföldről is lehet a politikát befolyásolni, így a hazai finanszírozású civil szervezetekre is kiterjesztenék a szabályozást. Szerinte arra is ki kell térni, mi van akkor, ha a támogatás küldője kettős állampolgár. Szávay István azt javasolta, hogy a nemzetiségi szervezetekre ne vonatkozzon a törvény, a karitatív szervezetek esetében pedig tegyenek különbséget aszerint, hogy uniós vagy unión kívüli, ismeretlen állampolgárok érdekében végzik tevékenységüket.
Schmuck Erzsébet (LMP) a kádári időszakhoz hasonlította a kialakult helyzetet, és kijelentette: a nyolcvanas évek közepén hasonlóan próbálták ellehetetleníteni a civileket. A kormány talán attól fél, hogy a civil mozgalom fogja őt megbuktatni – vélekedett.
AZ NGO-KAT POLITIKAI CÉLOK VEZÉRLIK
Hollik István, a KDNP vezérszónoka értékelése szerint csak az nem veszi észre, mi folyik egyes NGO-k körül – non-governmental organization, azaz nemkormányzati szervezetek, amelyeket a magyar szóhasználattal ellentétben másutt megkülönböztetnek a civil szervezetektől (szerk. megj.) –, akinek a pártpolitikai érdeke úgy kívánja. Szerinte vannak olyanok, akik a legitim választások megkerülésével szólnának bele a világ történéseibe, Soros György évtizedek óta ezt teszi Európában és Amerikában. Kifejtette, ennek receptje a határok lebontása, a szakértők megvásárlása, a függetlennek nevezett média sztárolása. A Soros-féle szervezetek mind függetlennek, a szakértelem egyedüli letéteményeseinek állítják be magukat – tette hozzá. A kormánypárti politikus azt is felvetette: az érintetteknek nincs társadalmi beágyazottságuk és tagságuk, céljaik pedig nem civil, hanem politikai jellegűek.
A migrációval összefüggésben egyértelműnek nevezte Soros György véleményének a megjelenését, utalva arra is, hogy az általa finanszírozott NGO-k prospektusai voltak a balkáni útvonalon érkező migránsoknál. Kiemelte: ők migránsokkal teli Európát szeretnének, a KDNP viszont semmilyen körülmények között nem akarja levetkőzni a magyarságot, és a családi értékekre kívánja alapozni az ország jövőjét.
Egyúttal visszautasította, hogy az MSZP az orosszal hasonlítsa össze a magyar helyzetet, s jelezte: semmilyen módon nem kívánják minősíteni a külföldi támogatásokat.
