A török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) szerdán visszautasította az elnöki rendszerről szóló népszavazással kapcsolatban benyújtott, a referendum érvénytelenítését sürgető ellenzéki panaszokat, Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pedig élesen bírálta és beavatkozással vádolta a vasárnapi voksolást ellenőrző külföldi megfigyelőket, akik úgy vélekedtek, hogy a szavazás nem felelt meg a nemzetközi normáknak.
A YSK 10 nem, 1 igen arányban döntött az állítólagos szabálytalanságok visszautasításáról.
A kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) és a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) a referendum érvénytelenítését kérvényezte annak törvénytelenségére hivatkozva.
A CHP és a HDP állítása szerint a YSK legalább 2,5 millió olyan borítékot és szavazócédulát érvényesnek fogadott el a voksok összesítésénél, amelyek nem voltak hivatali pecséttel ellátva és ez befolyásolhatta a népszavazás kimenetelét.
Selin Sayek Böke CHP-szóvivő a tömörülés központi igazgatótanácsának szerdai ülése utáni sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta: a kemalista párt nem ismeri el a referendum érvényességét, a népszavazást meg kell ismételni.
Az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közös törökországi megfigyelő küldöttsége szerint a török népszavazás nem felelt meg a nemzetközi normáknak.
Egyetlen országnak sincs joga arra, hogy beavatkozzon egy törökországi referendumba - jelentette ki Cavusoglu Ankarában. Szerinte más országokhoz hasonlóan az EU-nak sincs joga vizsgálatot indítani a népszavazás szabályszerűségével kapcsolatban. A miniszter élesen bírálta a vasárnapi voksolást ellenőrző külföldi megfigyelőket, és beavatkozással vádolta őket. Szerinte a külföldi megfigyelők jelentésének nincs jelentősége és nincs értéke.
Binali Yildirim miniszterelnök szerint a vasárnapi népszavazás eredménye üzenet a nemzettől minden politikai pártnak, köztük a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP), hogy óvatosabbnak kell lennie bizonyos ügyekben.
Yildirim óva intette az ellenzéket az utcai megmozdulásoktól. Kiemelte: az ellenzéki pártoknak ugyanakkor ahhoz megvan a joguk, hogy panaszt nyújtsanak be a YSK-hoz a népszavazással kapcsolatban.
A halálbüntetés esetleges visszaállítása Törökországban összeegyeztethetetlen lenne az ország európa tanácsi tagságával - jelentette ki Yves Cruchten, a nemzetközi szervezet Parlamenti Közgyűlésének luxembourgi jelentéstevője szerdán kiadott nyilatkozatában. Emlékeztetett, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács 47 tagországának egyikében sincs halálbüntetés. A halálbüntetés elutasítása alapvető elve a nemzetközi szervezetnek - hangsúlyozta.
Hozzátette, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének segítségével Európa halálbüntetés-mentes kontinenssé vált, a kivégzések eltörlése melletti elkötelezettség a csatlakozás és a tagság feltételei között szerepel.
Recep Tayyip Erdogan török elnök nem ringathatja magát illúziókba, a közgyűlés nem fog elfogadni semmilyen visszalépést ezen a téren - húzta alá a jelentéstevő.
A török elnök kilátásba helyezte hétfőn, hogy újabb népszavazásokat ír ki az EU-hoz történő csatlakozásról és a halálbüntetés visszaállításáról.
Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos felülvizsgálná az EU és Törökország kapcsolatait. "A népszavazást követően elérkezett az idő, hogy alapvető párbeszédet kezdjünk az EU-török viszonyról, ami a többi között egy lehetséges újraértékelést is magában foglalna" - mondta Hahn a dpa német hírügynökségnek adott interjújában. Az EU-biztos szerint az uniónak normális kapcsolatokra kell törekednie Törökországgal, figyelembe véve mindkét fél érdekeit.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter élesen bírálta és beavatkozással vádolta a vasárnapi voksolást ellenőrző külföldi megfigyelőket, akik úgy vélekedtek, hogy a szavazás nem felelt meg a nemzetközi normáknak. Különösen élesen bírálta Mevlüt Cavusoglu a főként muzulmánellenes megnyilvánulásairól ismert Geert Wilders hollandiai politikust. A Hollandiában szavazó törökök 71 százaléka voksolt igennel a török elnök hatalmának kiszélesítésére a vasárnapi referendumon. Wilders a török népszavazást követően kijelentette: "gondoskodnunk kell arról, hogy mindenekelőtt a törökök ne rendelkezhessenek többé kettős állampolgársággal".
"Eszerint tehát akik a népszavazáson igennel voksoltak, azokat meg kellene fosztani állampolgárságuktól, és le kellene gyilkolni őket. Ez egyértelmű náci felfogás, teljes mértékben fasiszta nézet" - reagált Cavusoglu a bevándorlás ellenes holland Szabadságpárt (PVV) vezetőjének kijelentésére. "Egyetlen politikus sem mondja Hollandiában, hogy (Wilders) sületlenséget beszél. Hallgatásukkal pedig őt támogatják" - fűzte hozzá a török külügyminiszter.
Ötezer euróig (másfél millió forint) terjedő pénzbírsággal büntetnék Ausztriában az osztrák jogba ütköző török-osztrák kettős állampolgárságot - jelentette ki a bécsi kabinet ülésén Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter erőteljesebb fellépést sürgetve az eddig megtűrt gyakorlat ellen. Ausztriában fő szabály szerint kizárt a kettős állampolgárság lehetősége: aki osztrák állampolgárságot kap, annak le kell mondania eredeti állampolgárságáról, és fordítva. A tilalom betartását azonban eddig nem nagyon ellenőrizték.
Sobotka szerint az 1970-es és 1980-as években Ausztriába érkezett vendégmunkások integrációs folyamatában elkövetett mulasztásokat mutatja, hogy az Ausztriában voksoló törökök majdnem háromnegyede szavazott igennel a török elnök hatalmának kiszélesítésére a vasárnapi referendumon.
