Inflációs trendforduló

Tóth Péter

2017. április 19., 16:40 >> 2017. április 19., 20:45

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A Szerbiai Nemzeti Bank januárban 4-ről 3 százalékra csökkentette az inflációs célértéket, miközben azt tapasztalhattuk, hogy éppen az év első negyedében mintha felgyorsult volna a pénzromlás üteme, amely még így sem érte el az eredeti célértéket. A jegybanki határozat akár üzenetként is felfogható. Azt jelzi, hogy ha az infláció tartósan elmarad a céltól, a nemzeti bank kész akár a monetáris kondíciók további lazítására is.

Néhány különlegesen kivételes egyedi esettől eltekintve elmondható, hogy az év eleje óta a fejlett és a feltörekvő országokban is érzékelhetően emelkedni kezdett az infláció. Általában még a jegybankok által megcélzott értéktől is elmaradt, és ez volt a helyzet nálunk Szerbiában is. A közgazdászok többsége egyetért abban, hogy a globális inflációt illetően trendforduló van kibontakozóban. Ez egyébként a piaci törvények hatásmechanizmusaival is összhangban lenne. Az inflációra ugyanis tekinthetünk úgy is mint a természetben tapasztalható árapály jelenségre. Az eddigi apályos időszak fordul most át. A folyamat egyébként még abban is hasonlít az árapály jelenségre, hogy ahogyan a visszahúzódó tengervíz nyomán feltárulnak bizonyos dolgok – mint például a hordalék vagy szemét –, úgy a dagály képes elfedni, betakarni a „csúnyaságokat”. A lassan növekvő, 5-7 százalék alatti pénzromlás üteme például képes könnyíteni a korábban felhalmozott államadósságok törlesztésén. A folyó fizetési mérlegekre is jó hatással szokott lenni, hiszen a bevételek a lassan emelkedő árak hatására rendszerint meghaladják a tervezett szinteket, ami sokkal jobb, mint amikor hiányt kell pótolni valamiből, általában újabb hitelekből vagy további adóterhekből.

KAMATOK MÍNUSZBAN

A 2008. évi válságot követően szinte minden országban gondok jelentkeztek, a jegybankok pedig hagyományos és nem hagyományos eszközökkel próbáltak kedvezőbb feltételeket teremteni, vagy legalább mérsékelni a negatív hatásokat. A mennyiségi lazítás mellett néhány jegybank egészen odáig elment, hogy negatív alapkamatokat határozott meg. Mivel minden gazdaság helyzete specifikus, a negatív kamatok alkalmazását sem mindig azonos célokkal indokolták. A dán, a svéd és a svájci jegybank például a valuta árfolyamára nehezedő felértékelő nyomást szerette volna ilyen módon mérsékelni. Az Európai Központi Bank és Japán jegybankja viszont a gazdaságát élénkítő hatást szeretett volna elérni.

A svájci jegybank 2011 szeptemberében az euróval szembeni 1,2-es árfolyamküszöböt is bevezette, így szabva gátat a svájci frank korlátlan erősödésének. Az alpesi ország jegybankjának értékelése szerint ugyanis a fizetőeszközük erősen túlértékelt volt, miközben magas fokú bizonytalanság uralkodott a pénzügyi piacokon. Az árfolyamküszöböt – a piacok nagy meglepetésére – 2015 januárjában törölték el, és akkor kerültek nehéz helyzetbe a svájcifrank-alapú hitelek felhasználói. A negatív kamatok egyik egyszerűen magyarázható indoka egyébként, hogy ha a mennyiségi könnyítés idején tapasztalható pénzbőség és a magas kamatok egyszerre képeznék a pénzügyi valóságot, az arra ösztönözné a pénz birtokosait, hogy bankokban helyezzék letétbe a bőséges kamatok reményében, miközben a bankok nem tudnák a pénzt kihelyezni ugyanilyen okból kifolyólag.

MÉRSÉKLŐDŐ HAZAI INFLÁCIÓS HATÁSOK

A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint a mért évközi infláció márciusban 3,6 százalékot, februárban 3,2 százalékot tett ki, januárban viszont 2,4 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. A 2016-ban mért éves infláció mindössze 1,2 százalékot tett ki. Ez elmaradt a jegybank által megcélzott 4 százalékos (plusz-mínusz 1,5 százalék) szinttől. Ilyen szempontból a nálunk uralkodó helyzet hasonlít a világ más országainak helyzetére. A Szerb Nemzeti Bank az inflációs célértéket januárban 4-ről 3 százalékra csökkentette. A fogyasztói árszint az év első hónapjában 1,4 százalékkal volt magasabb a decemberinél, februárban pedig 0,7 százalékos növekedést mértek januárhoz képest. Márciusban, a februári szinthez viszonyítva, 0,2 százalékos pénzhígulást állapítottak meg. A jegybank által kiadott közleményben az olvasható, hogy az évközi inflációra a kőolaj világpiaci árának alakulása nyomta rá a bélyegét. Az üzemanyagárak emelkedésén kívül a pénzromlásra hatással volt még a szokatlanul kedvezőtlen hideg téli időjárás is. Az üvegházakban termesztett zöldségfélék a hideg januári időjárás miatt később, és magasabb áron jelentek meg a piacon. A jegybank közleménye szerint azonban ez utóbbi szezonális jellegű hatásnak tekinthető, és a továbbiakban az inflációs hatások enyhülésére lehet számítani. A más típusú inflációs hatások továbbra is mérsékeltek: az élelmiszer, a szeszes és üdítőitalok, dohánytermékek ára átlagban 0,2 százalékkal emelkedett, miközben a lábbeli és a ruházati cikkek ára ugyanilyen arányban csökkent. A jegybank előrejelzése szerint az infláció mértéke a következő időszakban a tervezett 3 százalékos szint közelében alakul, a megengedett 1,5 százalékos ingadozás mellett.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2017     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Development & Hosting by: CNT | Design by: Plakatila