A nemzetek egyenjogúságával foglalkozó bizottság negyedik ülését tartották meg szerdán a Tartományi Képviselőházban.
A bizottsági ülésen a duális oktatásról is szó esett (Fotó: Ótos András)
A bizottsági ülés napirendjén a Vajdaságban működő általános és középiskolákban tanuló diákok létszámára vonatkozó 2015/2016. évi adatok, továbbá a 2016/2017-es iskolai évben beiratkozott elsős tanulók számadatai szerepeltek. A 2016/2017-es iskolai évben az előző tanévhez képest 1883-mal, azaz 1,25% százalékkal kevesebben iratkoztak be általános iskolába.
A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság erre vonatkozó adatait Milinka Hrćan ismertette. Afelmérésben külön súlyt helyeztek a tartományra jellemző, különböző nemzeti kisebbségi nyelveken zajló oktatásra. A szerb nyelv mellett Vajdaság területén magyar, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven folyik oktatás. A tegnap bemutatott adatok alapján folytatódik az előző évi tendencia, vagyis a kisebbségi és a többségi nyelven tanuló diákok létszáma egyaránt csökken.
Az említett témával kapcsolatban építő jellegű beszélgetés alakult ki a nemzetek egyenjogúságával foglalkozó bizottság tagjai között: magáról a jelenségről és az azt befolyásoló tényezőkről, okokról is szó esett, például az elvándorlásról vagy az alacsony népszaporulatról. A bizottsági tagok megjegyezték, hogy a kézhez kapott adatokból nem vonhatnak le megfelelő következtetéseket, ahhoz ugyanis átfogó tudományos elemzés szükséges. Az ülést jelenlétével megtisztelte Vukašinović Éva, a tartományi polgári jogvédő helyettese is, aki lapunknak a következőket mondta:
– A bizottsági ülésen felvetődött az a kérdés, hogy mi okozza ezt a nagymértékű létszámcsökkenést. Ezek valóban száraz adatok, de a terepi látogatásaim során, főleg Nyugat-Bácskában, ugyanezzel a jelenséggel szembesültem. A terepi munka a polgári jogvédő esetében bejáródott munkamódszernek számít. Az ügyfélfogadás mellett a múlt évben egy újdonságot vezettünk be, így azokba az iskolákba is ellátogattam, ahol kisebbségi oktatás folyik, és a már említett gondokkal küzdenek. Valóban összetett jelenségről beszélünk. Különösen arra kell vigyázni, hogy az emberi jogok ne sérüljenek, amikor valamilyen intézkedést hozunk. A bizottsági ülésen is elhangzott, hogy minden személy szabadon választhatja meg azt, hogy hol él, hol alapít családot és hány gyermeke lesz. Ez a döntés mindenkinek személyes joga. Az állam, a tartomány dolga, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy itt javuljon a helyzet. Ennek köszönhetően tudja majd idevonzani úgy a kisebbséget, mint a többséget, hiszen, mint azt hallottuk: a helyzet mindannyiunk esetében ugyanaz. Olyan intézkedéseket kell foganatosítani, hogy a gazdaság fejlődjön, és az életfeltételek elfogadhatóbbá váljanak – hangsúlyozta Vukašinović Éva tartományi ombudsmanhelyettes.
Mindemellett a duális oktatás bevezetésére vonatkozó tapasztalatokról is szó volt. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy a folyamatba bekapcsolódott iskolák és különböző cégek kis létszáma ellenére is a tapasztalatok pozitívak. A diákok felkészülten lépnek ki az iskolából, a különböző szakmák iránt növekszik az érdeklődés, és a cégek egyre inkább tudatában vannak annak, hogy különösen fontos szerepet töltenek be ezen a téren. Az erre vonatkozó építő jellegű észrevételek leginkább a rugalmasság hiányára vonatkoznak, ami az iskolai óraterv és a cégek esetében is előfordul. Továbbá szükség van a helyi önkormányzatok részvételére is, akik még inkább támogathatják ezt a folyamatot.
